A színpad nélküli, három tagú zenekarral működő, másodosztályú mozgóképszínházról alig tudni valamit. Az Elektromos Művek Erzsébetvárosi Alállomásának gigantikus épülettömbje mögött szerényen húzódik meg a Bíró Gyula tervezte, 1911-ben épült, romjaiban is art deco jegyeket mutató dupla udvaros bérház. 
Ennek nyilván a földszinti utcafrontján, valahol a gyalázatos állapotú és nyomasztó főbejárattól balra vagy jobbra helyezkedehetett el valamikor a Meteor-mozi. Korabeli fényképek és gazdagabb dokumentáció híján nem könnyű bármit is mondani a vállalkozásról. Annyi bizonyos csupán, hogy 1912-ben nyitották meg a város sűrűn lakott, ám nem éppen legelegánsabb részén, a zsidónegyed szélén.
Bérlője a háború utáni években Ehrenthal Ferencné volt, a mozi befogadóképessége 227 fő. 1921-ben vezetőváltás következett be, amikoris Vidovich Ferenc vette át a mozi üzemeltetését és a terem befogatóképességét 10 férőhellyel megtoldotta.
Ő maga látta el a mozi műsorkötői feladatait is. 1924 körül a forgalom és az érdeklőség visszaeshetett, mert visszatért Ehrentalné, aki csak az üzemvezetői és műsörkötői feladatokat vette át Vidovichtól, majd a húszas évek második felétől betársult az üzletbe is. A nézőtér befogadóképességét lépcsőzetesen csökkentették, 230, majd 226 főre vették vissza. A mozi Ernemann márkájú gépén Rosenwasser Jenő, majd Mucsi Sándor vetítették a filmeket. 1927-ben a vetítőgépparkot egy Goertz márkájú géppel bővíették, a gépész ekkor Schwartz Izidor lett.
Az évtized végére egyre csökkent a mozi iránti érdeklődés, noha a gépeket felszerelték hangos leadóberendezéssel. A vállalkozás 1931-re végleg becsődölt, így a vállalkozók kénytelenek voltak ezen a helyen végleg megszüntetni filmes vállalkozásukat. Az engedélyüket azonban nem veszetették el, hanem beolvasztották az akkor megynitó elegáns mozivállalkozásba, a Vilmos császár úti City moziba. A Dob utcai épületben soha többé nem próbálkoztak újranyitni az egykori Meteor mozit.
Forrás: Filmművészeti Évkönyvek (1920-1932) / Panoramio "Harmadik" / Budapest100
