Évtizedeken keresztül Budapest egyik legpatinásabb premiermozija. Helyén a Magyar Világ kávéház volt. Az I. Világháború után megszűnt a Kossuth Lajos utca korzó jellege és vele a kávéház is. 1919 után Mezőgazdasági Hitelintézet néven bankház működött az épület falain belül, majd a gazdasági összeomlás után lett belőle filmszínház.
1926-ban nyitotta meg kapuját Fórum filmszínház néven, és csakhamar a tehetősebb pesti közönség kedvelt mozija lett. Egyik alapítója Deák Jenő volt, aki 1912 óta működtetett filmkölcsönző céget Általános Mozgóképipari Vállalat néven. Ez alakult át később a Stylus Részvénytársasággá, ami részt vett a filmszínház alapításában. Deák megállapodott a Dávid építőipari vállalkozással, és velük közösen építették fel Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján a mozit. A szobormunkák, amelyek aalapvetően a férfi-nő szimbólumrendszerre épülnek, Kristián Sándor és Varga Oszkár munkái voltak, a csillárt a híres Grünberger Jenő szállította. Budapest akkoriban legszebb filmszínházának vezetését Szekrényessy Bélára, a Dávid cég alkalmazottjára és D'amant Lipót igazgatóra bízták.
A 850 fő befogadására képes Fórum mozi komoly társadalmi eseményként nyitott meg 1926. november 23-án, kedden. Kemes László és Hückel József mozigépészek 3 darab Hahn Goerz géppel vetítettek, a filmeket pedig húsztagú saját mozizenekear kísérte, Andor Zsigmond karmester vezetésével. A hangosfilm hírének elterjedésével a némafilmekre berendezkedett mozik irán megcsappant a kereslet. Két évvel később, 1928-ban a férőhelyek száma 780 főre apadt, és az igazgatást is Szekrényessy vette át, aki a műsorok lekötését, azaz szervezését is végezte. A zenekar létszáma is csökkent öt fővel és a vetítőgépekből is eladtak egyet. 1929-ben a gépészek lecserélődtek: Tertlinger János és Mihajlovics István vetítették az utolsó némafilmeket, és a 15 fős zenekart is új karnagy dirigálta: Kossovich Pál. A filmszínház üzemeltetésének engedélye időközben Pantl Kálmán, a Belügyminisztérium nyugdíjas helyettes-államtitkáráé lett, aki addig a mozi engedélyek ügyeivel foglalkozott a Belügyminisztériumban. Pénzes társat keresett maga mellé, akit Gerő István személyében meg is talált. Az új bérlő, Gerő István építtette át a mozit az országban elsőként hangosfilmszínházzá a Western Electric Sound System szabadalma alapján. 1929. szeptember 30-án itt került sor az első magyarországi hangosfilm bemutatóra. A műsoron két rövidfilm: az Abe Lymann jazzband és Benjamino Gigli előadásában a Parasztbecsület egy részlete szerepelt, majd ezt követte Az éneklő bolond (Singing Fool) című amerikai hangosfilm. A híres magyar filmsiker, a Hyppolit, a lakáj díszbemutatója is itt volt, sőt a filmet megeleőző casting is, ahol Fenyvessy Évát felfedezték a film számára.
1930-ban meghalt Pantl Kálmán, és az addig birtokában levő engedély átszállt özvegyére, majd az 1935-ben alakult Kossuth Lajos utcai Mozgóképüzemi Részvénytársaságra, amely körül később erőteljes harcok dúltak Gerő István és a Léderer család között. A harcok közepette a mozi állta a sarat, a filmvállatok szívesen adták oda forgalmazásra legjobb filmjeiket, továbbra is Budapest "legelőkelőbb" filmszínházának tartották. A mozi igazgatója Szekrényessyt követően Szlammer Béla lett, majd 1932-36-ig Décsi Oszvald, őt Győrbíró Endre követte. 1938-ban Léderer Lajos, az Rt. igazgatósági tagja vette át a mozi vezetését. Az 1939-es zsidótörvények 
következtében a Fórum tulajdonjogában és vezetésében is változások álltak be: az Rt. részvénytöbbségét megvásárolta a Telefongyár Rt. volt vezérigazgatója, Neuhold Kornél kormányfőtanácsos, aki átvette a mozi vezetését is. 1941-ben a frissen alakult Fórum Filmszínház Rt. kapta meg az üzemeltetési engedélyt, majd 1944-ig az olasz állami Esperia-filmvállalat befolyása alá kerülve itt mutatták be az olasz filmgyárak filmjeit.
A világháború után a Fórum a Kisgazdapárté lett, az 1948-as államosításkor pedig a Fővárosi Tanács kezelésébe került. Nevét is ekkor változtatták Puskinra. Megalakult a Fővárosi Tanács V.B. Mozgóképüzemi Vállalata (FŐMO), aminek jogutódaként jelenleg a Budapest Film Rt. tulajdonában van, üzemeltetését a Budapest Film Kft. végzi.
Technikai rekonstrukciójára 1988-ban került sor, amelynek során gépészeti átalakítások történtek. 1998. október 15-én nyitotta meg kapuit a korábban egytermes moziból lett háromtermes új Puskin mozi. A hajdan fényűzően kialakított filmszínház átépítése során az építészek megtartották a mozi eredeti homlokzatát, ami egyébként is műemléki védelem alatt áll és a mozi előcsarnokában sem végeztek semmilyen átalakítást. A nézőtéren megszüntették a páholyokat, és amfiteátrumszerűen döntött nézőteret alakítottak ki a régi helyén, úgy, hogy az erkélyrészt meghosszabbították egészen a vászonig. 
Így megfelelő dőlésszöget kapott a 225 fős Metropolis terem. Az egykori mellékhelyiségek helyén alakították ki a 72 fős Amarcord termet, a régi iroda és előtere helyén pedig a 68 fős Körhintát. Mindhárom terembe kényelmes és korszerű, pohártartós fotelszékek kerültek.
A mozi mai belső terei a minden felületre kiaggatott plakátok miatt és a galéria gipszkarton falakkal történt otromba leválasztásai következtében egyre kevésbé emlékeztetnek a filmszínáz eredeti, patinás jellegére. Az egykori pénztár helyén, ahol Keleti Márton 1961-ben a Nem ér a nevem című filmjének fontos jeleneteit is forgatta Tolnay Klárival és Páger Antallal, ma a nézőtéri büfé kapott helyet, nem túlságosan oda illő és ízléses apácarács-takarófelülettel. A belső tér kortárs képzőművészeti dekorációi sem emelik az eredeti díszítőelemek fényét, mondhatni egyáltalán nem illenek egy ilyen páratlanul szép egységben fennmaradt mozibelsőbe. Az épületszobrászat a látogatók számára is elérhető darabjai helyenként megsérültek már az 1998-as felújítás óta, de az emeletre vezető fa lépcsőkorlátok és a födémáttörést körbevevő korlát jól dacol a születése óta eltelt évtizedekkel. nagy kár, hogy az emeleti rész fiunkcióját nem sikerült olyan ügyesen kitalálni és az amúgy nem kis teret ésszerűen hasznosítani, mint a Semmelweis utcai oldalról is megközelíthető és a mozi előterévelis össezkapcsolt kávézóét.
A mozi 2016 őszén fennállásásnak 90. évfordulóját az emeletén rendezett színvonalas kiállítással ünnepelte meg.
Forrás: Inaplo.hu ♦ Filmművészeti Évkönyvek ♦ Fenyvessy Éva szóbeli közlése
