Kalmár László | rendező |
Zilahy Lajos | író (színmű, 1924) |
Zilahy Lajos | forgatókönyv |
Kodály Zoltán | zeneszerző (kósuművek) |
András Béla | zeneszerző (főcímen: Endre Béla) |
Nagy Alice | Sárika, a tiszteletes lánya |
Olasz János | vitéz Sámson Mihály |
Rózsahegyi Kálmán | tanító |
Berky Lili | Sarolta, a tiszteletes édesanyja |
Kiss Manyi | Jolánka, a postamesterné lánya |
Mály Gerő | Pongé Juhász |
Ligeti Juliska | özv. Sámsonné, Mihály anyja |
Egyed Lenke | Jolán néni, postamesterné |
Kürti József | Fehér, tiszteletes |
Nagy Teréz | tanítóné |
Pethes Sándor | Kopácsi Gyula, forgalmista |
Makláry Zoltán | Zsigovics, borbély |
Gobbi Hilda | Szücs Mari, parasztasszony |
Fáykiss Dóra | Juliska, Pongé Juhász lánya |
Berky József | Laji, cigányzenész |
Mihályffy Béla | őrnagy |
Gabányi László | Pukló, cigányzenész |
Pataky Ferenc | Ferenc, harangozó |
Galetta Ferenc | katonatiszt |
Szabó Ferenc | férfi a templomban |
Ihász Marika | |
Járay Antalné | |
Kemény László | a Nemzeti Hadsereg tisztje |
Horváth János | |
Kis Mihály | Marci, a tanító fia |
Lajoska, a tanító fia | |
Pajor István | Lajoska külföldi mecénása |
Vas- és Fémmunkások Dalárdája | férfikórus |
Turul Szépmíves Céh zenekara | közreműködő |
Vass Károly | operatőr (műtermi felvételek) |
Gergelits Ferenc | operatőr (külső felvételek) |
Lázár István | hangmérnök |
Vincze Márton | díszlettervező |
Kassay Elemér | rendezőasszisztens |
Ferjentsik Ottó | rendezőasszisztens |
Szilas József | vágó |
Horváth János | munkatárs |
Faludi László | állófényképész |
Pegazus Filmgyártó és Filmkölcsönző Kft. | gyártó |
Művészfilm Kft. | forgalmazó |
Falus István | gyártásvezető |
1938. szeptember 20 - október vége | külső forgatás |
1938. október 5-22. | műtermi forgatás |
1939. január 7. | cenzúraengedély |
1939. február 3., Royal Apollo, Atrium | bemutató |
Hunnia Filmgyár Rt. | műterem |
Tobis-Klang | hangrendszer |
Kovács és Faludi | laboratórium |
KLAPKA INDULÓ
zene: Egressy Béni
vers: Thaly Kálmán
A filmben előadja: gyermekkórus
KARÁDI NÓTÁK
zene: Kodály Zoltán
vers:
A filmben előadja: férfikórus
MEGISMERNI A KANÁSZT...
zene: népdal, Kodály Zoltán feldolgozása
vers: népköltés
A filmben előadja: férfikórus
KLAPKA INDULÓ
zene: Egressy Béni
vers: Thaly Kálmán
A filmben előadja: gyermekkórus, rezesbanda
REFORMÁTUS ZSOLTÁR 152. 1. versszak: "Szent Isten, noha néked..."
zene:
vers:
A filmben előadja: templomi kórus
[hegedűszóló]
zene:
vers: -
A filmben előadja: ismeretlen zongorista kislány és hegedűs fiú
Betét a Falu rosszából: "Ha kiülök, ha kiülök búsulni az udvarra..."
zene:
vers:
A filmben előadja: Nagy Alice
Betét a Falu rosszából: "A csap utcán véges-végig..."
zene: Pete Lajos
vers:
A filmben előadja: Pethes Sándor
Betét a Falu rosszából: "Édesanyám, panaszt tennék nálad..."
zene:
vers:
A filmben előadja: Pethes Sándor, Rózsahegyi Kálmán
KITRÁKOTTY MESE "Én elmentem a vásárba fél pénzen..."
zene: népdal
vers:
A filmben előadja: férfikórus
"Tavaszi szél utat száraszt..."
zene: székelyföldi népdal
vers:
A filmben előadja: Olasz János
"Igyunk itt, mert van mit, jó gazda lakik itt..."
zene: népdal
vers:
A filmben előadja: férfikórus
Eredeti hossza (35 mm) | 2228 m |
Eredeti hossza (16 mm) | 880 m |
Előzetes eredeti hossza (35 mm) | 119 m |
Műsoridő: | 82 perc |
Fennmaradt filmanyag | gyengén hiányos 35 mm-es mozikópia |
Teljességi állapot | 95% |
Minőségi állapot | 85% |
Bemutathatóság | bemutatható |
A filmnek fennmaradt egy viszonylag ép, mozikban forgalmazott 35 mm-es kópiája, ami viszonylag ép az eredeti főcímtől a végeszóig. A Filmarchívum 1958-as alapításakor ez a kópia még nem volt meg.
Filmanyag | 35 mm |
Forgatókönyv | 1 példány a Filmarchívumban |
Standfotók | 5 db 24*30-as papírkép a Filmarchívumban; 1 db papírkép a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti fényképtárában (558/1955 fk) |
Werkfotók | elveszett |
Sillabusz | 2 példány a Filmarchívumban |
Filmplakát | 1 db (127*96) az Ernst galériában (Tervezte: Nemes Endre) |
Rácsplakát | nincs |
Rövid tartalom:
Sámson Mihály vitézzé avatására ünnepséggel készül a falu. Nagy vetélkedés folyik a műkedvelő színielőadás szerepeiért, gyakorol a dalárda. A vasúti forgalmista, Kopácsi Gyula kezéért két lány verseng: Jolán, a postáskisasszony, és a tiszteletes lánya, Sárika. Jolán anyja az előadás próbáján azt híreszteli, hogy Kopácsi már meg is kérte a lánya kezét, holott a fiú éppen Sárika felé hajlik. Az ünnepségen azonban Sárika és Sámson felfigyelnek egymásra. A férfi a lány miatt megfeledkezik a számára kiszemelt vagyonos menyasszonyról, és végül össze is házasodnak.
Részletes tartalom:
Történik 1923. májusában egy magyar faluban
00 00 00 FŐCÍM
00 01 23 Az elemi népiskola udvarán a tanító vezényletével a gyerekek a Klapka indulót éneklik. A falon tükör fénycsóvája kúszik, amely a tanító szemébe is belevilágít. Marci játszik a tükörrel, a tanító le is teremti miatta, majd elmondja a gyerekeknek, hogy a dalt a másnapi ünnepségre tanulják be, amelyen Sámson Mihályt iktatják be vitézi telkébe. Figyelmezteti a gyerekeket arra is, hogy mindenki vegye fel a legszebb ruháját.
00 02 39 A falusi utcán a postamesterné és lánya, Jolánka sietnek.
00 02 46 A tanító folytatja a próbát, amit a két nő érkezése szakít meg. Kérdőre vonják, hogy miért nem Jolánkával akarja játszatni a főszerepet. A két nő egyszerre és kíméletlenül bánik a férfival, aki hebegve próbál meg válaszolni, de reménytelen.
00 03 10 Harangoznak. A paplak szegényes udvarán a lelkész és édesanyja, Sarolta a rózsát ápolják. Sarolta Sárikára mérges, mert az hanyagolja a házimunkát a színielőadás miatt.
00 03 21 Sárika a falu főutcáján rohan valahová.
00 03 25 A paplak udvarán tovább folyik a beszélgetés. A lelkész megvédi lányát, mondván, hogy a háborúban elvitt nagyharang javára folyik be az ünnepség jövedelme, de az anyja hitetlenkedik, hogy lesz-e egyáltalán közönsége az előadásnak.
00 03 35 Sárika Szücs Mari parasztasszony udvarán Marinak elmondja, hogy két hét múlva lesz a "Falurossza" műkedvelő előadása és ő játssza a főszerepet. Kölcsönkéri az asszony paraszti ruháját jelmeznek.
00 03 51 A paplak udvarán még mindig folyik a vita. Sarolta szeretné inkább férjhez adni 20 éves unokáját, míg fia nem túl optimista, hiszen nem tud hozományt adni lányával. Egyedül csak a forgalmista jöhetne szóba, de azt már lefoglalta lányának a postamesterné.
00 04 10 A postamesteréknél Jolánka unalmában cimbalmozik, amikor anyja bevonszolja a lakásba Kopácsit, a vasúti tisztet. Erőszakosan pogácsával kínálja, Jolánka pedig nem engedi, amíg az valami szépet nem ír bele az emlékkönyvévbe. A férfi hiába szabadkozik, hogy szolgálatban van, a két nő nem engedi. Jolánka megmutatja, mit írt kopácsi elődje, Seregély Pista forgalmista az emlékkönyvbe: 1922-es keltezésű kínrímet a MÁV-ról és a szerelemről. Kopácsi is beír egy vasutas rímet a könyvbe rövid gondolkodást követően. Jolánka lelkesen szorítja fehér kötényéhez az emlékkönyvet, amelynek frissen leírt sorai tintafoltokként maradnak ott. A vonat hirtelen füttyent, mire Kopácsi kirohan a szobából.
00 05 27 A siető Kopácsi az egyik sarkon a komótosan ballagó Pongé Juhász gazdába ütközik. Kopácsi bocsánatot kér és elrohan, Juhász méltatlankodik. A távolban a vonat robog, Kopácsi az utcán diszó kondát kerülgetve érkezik meg az állomásépületbe, ahol sebtében felhúzza a karszalagot és kirohan az épület elé tisztelegni az elrobogó vonatnak.
00 06 05 Jolánka otthon átszellemülten olvassa Kopácsi versét, majd valami gyanús lesz neki. Leveszi a könyvespolcról a Kosztolányi-kötetet, és kiderül, hogy a két szöveg azonos.
00 06 27 A falusi férfi dalárda a jegyzőségen gyakorol. A tanító vezényli a „Kocsmárosné, gyöngyvirág...” című kórusművet, és éppen befejezik, amikor beállít a felháborodott postamesterné és Jolánka. Vádaskodnak és azzal gyanúsítják a férfit, hogy megvesztegették, azért nem Jolánka kapta a főszerepet a népszínműben, majd amilyen gyorsan érkeztek, olyan sebesen elviharzanak. A felháborodott tanító visszatérve a kórushoz fordul és bejelenti, hogy másnap a "Megismerni a kanászt..." kezdetű dalt fogják énekelni az ünnepségen, mivel Sámson is kanászgyerek volt valaha.
00 10 20 Sárika még mindig Szücs Marinál van, rajongva dajkálja Mari csecsemőjét. Mari a szerelemről beszél Sárikának, szerinte Sárika férje a vasúti tiszt lesz, de Sárika nem túl lelkes a jóslat hallatán. Szerinte unalmas élete lenne mellette, aminél még a paraszti élet is élhetőbb. Mari számára viszont a forgalmista élete a könnyebb és szebb. Ezen tűnődnek épp, amikor a postamesterné zavarja meg beszélgetésüket. Durván karon ragadja Sárikát és végigvonszolja a falu utcáján, közben durván szidalmazza, amiért a főszerep az övé lett. A hangos perlekedésre felfigyelnek a falubeliek is, a borbély, a harangozó, valamennyien jól ismerik a postamesterné rikácsolását.
00 11 54 Végül a paplak udvarára érnek, ahol Sarolta érkezése vet véget a durva veszekedésnek. Jolán néni álságosan viselkedik Saroltával, aki beküldi a lányt a házba. Sarolta szeretne őszintén beszélni az asszonnyal és véget vetni a Kopácsin való marakodásuknak, amikor Jolán néni fölényesen bejelenti, hogy a forgalmista már nyilatkozott és Jolánkát választotta. Sarolta összetörten hallgatja a postamesterné dicsekvését, amikor a harangozó érkezik és bejelenti, hogy megjött az őrnagy, aki a vitézavatás miatt érkezett a faluba. Jolán néni, aki az egészről mit sem tudott, felvillanyozva fut a dolgára, amikor kérdésére a harangozó azt válaszolja, hogy az őrnagy nőtlen ember.
00 13 36 A paplakban Sárika egy cicát simogatva beszélget Kopácsival. A férfi láthatóan élvezi a fiatal lány közelséget, bódulatából Sarolta érkezése ébreszti fel. Kopácsi négyszemközt szeretne beszélni az asszonnyal, ezért Sárika kimegy a szobából. A férfi szerelmet vall, amit Sarolta zord ábrázattal fogad. Amikor azonban kiderül, hogy a forgalmista Sárikába szerelmes, az asszony felháborodottan közli, hogy tudomása van arról, hogy Kopácsi már megkérte Jolánka kezét. Ezt hallva a férfi háborodik fel. Elmondja, hogy hamarosan kinevezik és szeretné elvenni Sárikát. A megenyhült Saroltával tervet eszelnek ki. Az asszony majd rábeszéli a lányt, hogy ne menjen istentiszteletre és akkor Kopácsi ellátogathat hozzájuk, hogy kettesben beszélgethessenek. Sárika eközben az ajtó előtt hallgatózik. Amikor a férfi távozik, Sarolta behívja Sárikát a szobába és izgatottan mondja el neki, hogy Kopácsi megkérte a kezét. Beszél a férfi kinevezéséről, terveiről, de amíg beszél, a lány kedvetlenül mered maga elé és azon bánkódik, hogy el kell hagynia majd a falut. Az asszony igyekszik rábeszélni a lányt a házasságra és megígérteti vele, hogy míg a többiek a templomban lesznek, addig ő itthon marad és kedves lesz Kopácsihoz.
00 15 56 Jolánka haját otthon anyja fésüli. A lány arról panaszkodik, hogy Kopácsi megint a paplakban van. De anyját már nem érdekli a forgalmista, hiszen itt van az őrnagy, aki újabb kiszemelt célpont.
00 16 03 Juhászéknál Zsigovics borbély Juliska haját fésüli, közben a lány apjával beszélget. Juhász észreveszi, hogy a borbély a lányának csapja a szelet, titkon megcsókolja. Az apa nem jó szemmel nézi a dolgot és finoman rászól a mesterre.
00 16 25 A paplak udvarán az őrnagy a másnapi ünnepély részleteiről beszélget a háziakkal. A tiszt kérdésére kiderül, hogy a tiszteletes öccse, Sarolta fia valamikor az őrnagy ezredében halt hősi halált. A postamesterné és Jolánka lépnek be a kapun és azonnal közrefogják az őrnagyot, aki kellemetlenül érzi magát a váratlan és erőszakos látogatók miatt. Jolánék egyszerre csacsognak a tiszt fülébe, aki nehezen viseli a helyzetet, ami csak akkor ér véget, amikor a hölgyek kérdésére kiderül: az őrnagy nős, három gyermek apja. A postamesterné és Jolánka ekkor sértetten elrohannak.
00 18 00 A templomban Ferenc harangozik. A falu apraja-nagyja istentiszteletre igyekszik. Mindenki szép ruhában, népviseletben, csoportokba verődve igyekszik az ájtatosságra. A torony plánjából jól látszik valamennyi falusi főutca, a rajta igyekvőkkel.
00 18 43 A falu határában Sámson Mihály ünneplése folyik. Az őrnagy patetikus ünnepi beszéd keretében iktatja be Sámsont a vitézi telekbe.
00 19 22 A paplakban istentiszteletre igyekezve nagyanyja oktatja Sárikát, legyen kedves Kopácsihoz, nehogy elszalassza boldogságának egyetlen lehetőségét.
00 19 40 A falu utcáján a templomi harang zúgását katonazene nyomja el. Az emberek mind kíváncsian rohannak a zene irányába. Az utcákon lovasok és ünneplők vonulnak végig, élükön tiszti csoport a meghatódott és büszke Sámson Mihállyal, akinek mellén rengeteg kitüntetés csillog. Sámson anyja is ott van a tömegben és a gőgös Juhász is, aki mellén egy érdemrendet visel. A tömeg a gyermekkórus vonalához ér, amikor a tanító izgatottan beint és a gyerekek a Klapka indulót kezdik énekelni, de hiába, mert az erős zenekar elnyomja a hangjukat. Míg a tanító kínlódik a vezényléssel, Marci tükörrel belevillant a szemébe.
00 21 32 Zsigovics a borbélyműhelyben, mellén egy kitüntetéssel fitymálva nézi a felvonulókat. Mérgesen vesz tudomást a nagy felhajtásról, amiről azt gondolja, hogy ő is legalább akkora háborús hős, mint a most ünnepelt Sámson.
00 21 43 Sámsonné boldogan vonul a menetben, meghatódott és büszke fiára. A tisztikar és Sámson büszkén vonul a menet élén, amely mindenkit odavonz, még a helybeli cigányokat is. Az egyik házban még egy elaggott öregember is felemeli a fejét az ünnepség hallatán. A tanító ezalatt a tömegen keresztülverekedve magát a községházához ér és a férfidalárdát kezdi vezényelni. A dalárda belekezd a „Megismerni a kanászt...” kezdő dalba, de előadni nem tudják ők sem a nagy hangzavar miatt.
00 23 00 A paplak udvarán Sárika a cselédlánnyal a kapunál feláll egy székre és onnan leskelődik. A lánynak nagyon tetszik a délceg Sámson. Izgatottan figyeli, majd lepattan a lócáról és Marikától a zsoltárkönyvét és napernyőjét kéri, mert elhatározza, hogy ő is a templomba megy ünnepelni.
00 23 47 A református templom előtt I. világháborús emlékmű áll, talapzatán "A hazáért" felirattal.
00 24 19 A menet orgonaszó hangjai mellette a templomba vonul. A tanító orgonál, mellette Marci almát majszol.
00 24 47 A paplak udvarán Sárika izgatottan kéri a zsoltároskönyvét és kalapját, amikor Kopácsi belép a kapun. Sétálni hívja Sárikát, de az elutasítja. Amikor megkapja az imakönyvet, elindul a templomba.
00 25 27 A templomba érve Sárika leül szokott helyére, majd az egész gyülekezet a 152. zsoltár énekli.
00 25 59 A paplakból a lelkész a zsoltár hangjaira indul a templom felé.
00 26 22 A templomban Sárika titkon Sámsont figyeli. A kórusból kettejük hangja erősebben hallatszik, de Sámson sehová sem néz, áhítattal és büszkén énekel. A zsoltár után a lelkész a szószéken beszédében Isten áldását kéri a magyar népre.
00 28 19 Napóra jelzi az idő múlását. Másfél órával később a paplak udvarán a lelkészék Juhászékkal az ünnepségről és Sámsonról beszélgetnek. Juhász félrehívja a tiszteletest, mert szeretné megvenni tőle azt az aranykeretes tükröt, amiről korábban már beszélgettek. A lelkész azonban most mégsem szeretné eladni, mert meggondolta magát: fél, hogy nem marad semmi hozománya Sárikának. A tanító érkezik széles jókedvvel, mindenki nagy örömére. Lelkesen beszél a közelgő színielőadásról, fixírozva közben Juhászt, aki szenvtelenül hallgatja a tanító szavait. Juhász nagyon fukar, ezen lovagol a tanító, szinte minden mondatával. Végül Juhász és lánya megfutamodnak és eltávoznak. A tiszteletes a tanítóhoz fordulva annak állandó jókedvét dicséri, pedig neki sem könnyű, mert felesége beteg és levegőváltozásra volna szüksége. A tanító behívja a tiszteletest a házba, mert fontos dologról szeretne vele beszélni.
00 31 16 A paplakban a tanító felolvassa a városban zenét tanuló fia, Lajoska levelét, amelyben sikeriről számol be és amelyben pénzt kér apjától a taníttatására. Mielőtt pénzt kérne a lelkésztől, az elmondja, hogy nincsen pénze, mert ő is a tanuló fiainak adta. A tanító beletörődve tudomásul veszi, majd letörten távozik. A tiszteletes könnyes szemekkel néz utána majd a tükörre, és behívja Ferencet, a harangozót, akitől azt kéri, hogy vigye a tükröt Pongé Juhász házába, de takarja le valamivel, hogy a falusiak ne lássák, hogy mit szállít az utcán.
00 33 52 A tanító lakásán a család ebédhez készülődik. A tanítóné meri ki a levest, közben a gyerekekkel perlekedik.
00 34 09 Ferenc az utcán viszi a letakart tükröt.
00 34 13 A tanító épp akkor ér haza, amikor kimerték a levest.
00 34 20 Ferenc az utcán lohol a letakart tükörrel, amiről szép lassan lecsúszik a takaró, s ahogy végigmegy az utcán, visszatükröződik a napfény minden ház falán.
00 34 28 A fényfolt az asztalnál imádkozó tanító arcára vetül, aki ezután fásultan ül le az asztalhoz enni. Üres levest esznek, mert nincs pénzük, még a sült szalonnát is megdézsmálta Marci. Az asszony köhög, a tanító bíztatja, hogy ha majd gazdagok lesznek, akkor meggyógyíttatja. Meg is bízza Rozi lányát, hogy menjen át Juhászékhoz hitelbe tejért, de a gyerekeket figyelmezteti, nehogy valamelyik el merjen fogadni az anyjától, ha az megkínálja őket!
00 35 59 Az utcán Juhász ballag hazafelé, útközben a borbéllyal találkozik, aki készségesen ajánlkozik, de a nagygazda elutasítja.
00 36 06 A tanító az ebéd után almát oszt gyerekeinek, amikor megjelenik az ajtajában Pongé Juhász. A tanító hellyel kínálja, majd csipkelődni kezdenek. Végül Juhász elmondja miért jött: egy szívességet szeretne kérni. Juhász férjhez szeretné adni a lányát Sámson Mihályhoz, ezért a tanítót kéri meg arra, hogy kommendálja a lányát Sámsonnak. A hozományról is szó esik és a közvetítői díjról, amit a tanító kap, ha sikerül a házasságot tető alá hozni. Viszonzásképpen a tanító is előhozakodik Lajoska ügyével, de Juhász nem akar erről beszélni a tanítóval, aki szomorúan megadja magát.
00 39 24 Juhászék otthonában Juliska a zongorát tisztogatja, majd odalép az új tükörhöz és azt törölgeti nagy boldogan.
00 39 46 A tiszteletes felkeresi otthonában a tanítót, akinek elhozta a pénzt Lajoska hangversenyére. A tanító meghatottságában sírva fakad és hálatelt szívvel átveszi a pénzt.
00 40 34 Épp kilépnek az udvarra és búcsúzkodnak, amikor belibben a kapun Sárika, aki megtudja, hogy aznap nem lesz próba. A lány az apját kérleli, hogy jöjjön el egyszer a próbára, amikor a tanító is örömmel újságolja, hogy mégis meglesz Lajoska hangversenye Pesten.
00 41 08 A budapesti Zeneakadémián Lajoska hegedül saját koncertjén, a hallgatóság érdeklődve figyeli.
00 43 03 A postamesteréknél Jolánka leszidja Kopácsit, amiért engedte, hogy a tanító elvegye tőle a szerepet. Féltékenyen beszél Sárikáról is és leleplezi a forgalmistát az emlékkönyvbe beírt sorok kapcsán is. A vasutas szabadkozik, majd a vonatfüttyöt hallva hanyatt-homlok elszalad.
00 43 24 A lelkészlakásban Sárika és Kopácsi a Falurosszát gyakorolják. Sárika rettenetes amatőrséggel hozza Finum Rózsi szerepét, amin Kopácsi tanácsai csak rontanak. A kertből Sarolta néni szólítja Sárikát, amikor a forgalmista órájára pillant és érzelmes kézcsókkal búcsúzik a lánytól. Az udvarra lépve tisztelettel szalutál és búcsút vesz az öregektől is.
00 44 23 Sámson a háza kertjében borotválkozik. Édesanyja büszkén nézi fiát és kérdi hová megy, hogy így kicsinosítja magát. A lányok nem érdeklik Sámsont, úgy érzi, nagyon öreggé tette a háború. A tanítóhoz készülődik, aki annak idején fiaként nevelte őt, embert faragott belőle.
00 45 09 A tanító lakásában folynak A falu rossza próbái. Sárika Laji cigány kíséretével kisiskolásán énekli Rózsi dalát: „Ha kiülök, ha kiülök búsulni az udvarra”. A tanító leállítja a próbát, kiderül, hogy a cigány hegedűjéről hiányzik egy húr. A tanító komisz viccet űz Laji kárára, amin az egész társaság jót mulat. Újrakezdik és Sárika széles gesztusokkal énekli a nótát, amit Jolánka és anyja megvetéssel az arcukon néznek végig. Kopácsi áhítattal és rajongással figyeli Sárikát, a végé kitörő tapssal jutalmazza a produkciót. Kopácsi következik, aki Göndör Sándor nótáját, „A Csap utcán végestelen végig...” kezdetű magyar nótát énekli förtelmes manírokkal. A postamesterné és lánya rajongva csüngenek az éneklő Kopácsin. A tanító viszont elborzadva nézi, végül leállítja a próbát és maga énekli el az érzelmes nóta részletét. Kopácsi újra kezdi az "Édesanyám, panaszt tennék nálad..." kezdetű műdallal, amit még borzalmasabban énekel. Végül a tanító maga énekli el a dalt, amitől mindenki könnyekig hatódik. Sárika megkéri a tanítót, engedje be felesége szobájába, hogy a parasztruhát felpróbálhassa. Jolánkáék jelzik az elképedt tanítónak, hogy egy Jolánka által énekelt klasszikust is beépítenek az előadásba. Már utasítja is Lajit, hogy tanulja be a művet, de a cigány kikéri magának a dirigálást.
00 49 45 A tanítóné szobájában Sárika felhúzza Szücs Mari ruháját.
00 49 59 Az iskola udvarán a tanító összetalálkozik az épp akkor érkező Sámsonnal. Az öreg nagyon megörül a szép gomolyának, amit Sámson ajándékba hozott.
00 50 15 A tanítóék házában leültetik a vendéget. A tanító felesége is nagyon megörül a gomolyának, és azonnal szeretne küldeni a jegyzőéknek és lelkészéknek, de a tanító nem engedi, mondván van azoknak elég. Visszaülve Sámson mellé, azonnal a tárgyra tér és a házasodás felől érdeklődik. A férfi neki is azt mondja, mint anyjának, bár nem zárkózna el előle, ha valaki olyat találna.
00 51 32 A tanítóné szobájában Sári a szoknyát veszi fel éppen.
00 51 39 A tanító elkezdi megkörnyékezni Sámsont és dicséri a nagygazda lányát, Juliskát. Rábeszéli a házasságra, de Sámson először húzódozik, majd egyre jobban megtetszik neki a dolog. A tanító őszintén felfedi előtte, hogy ő is érdekelt a dologban, hiszen Pongé Juhász kérte meg erre. Sámsont egyre jobban kezdi érdekelni a lány, akit a tanító agyba-főbe dicsér. El is határozza, hogy most azon nyomban összehozza őket. Míg Sámson náluk várakozik, addig ő kiszalad a tanyára, hogy behozza Juhászékat a lánnyal és úgy tegyenek, mintha véletlen lenne a találkozás.
00 53 25 A tanítóék tornácára kilép gyönyörű népviseletes parasztruhában a mit sem sejtő Sárika, majd bemegy a tisztaszobába, ahol Sámson várakozik egymagában.
00 53 32 A tanítóék szobájába lépve mindketten meglepődnek. Sárika a tanító úr felől érdeklődik, Sámson eleinte röviden válaszolgat, de az igazat nem mondja meg. Zavartan pipára gyújt, majd felbátorodik, amikor a lány leül a pamlagra és ekkor ő kezd kérdezősködni. A lány, akit a férfi parasztlánynak néz Szücs Mari ruhájában, éles nyelvvel válaszolgat neki. Sámson letegezi és kacérkodni kezd az egyre nagyobb zavarban lévő lánnyal. Sárika megpróbál elszaladni, de Sámson nem engedi ki az ajtón. Megadóan visszaül a helyére.
00 55 18 Pongé Juhászék háza ablakán a tanító szól be Juliskának. Megkéri, hogy öltözzön fel szép ruhába, míg ő kiszalad édesapjához a tanyára, mert most lesz a találkozó Sámsonnal.
00 55 30 A tanítóéknál Mihály tovább incselkedik a lánnyal, aki hegyesen válaszolgat a férfinek. Aztán a beszélgetés fonala a háborús élményekre terelődik, ami kezdi megenyhíteni a lányt. Sámson a sebesüléseiről mesél, amit egyre nagyobb érdeklődéssel hallgat a lány. Akkor képed el igazán, amikor Sámson kigombolja zakóját és megmutatja a mellén sorakozó kitüntetéseit és alatta a vitézi rendjelet.
00 57 11 Juhászéknál Juliskát a cselédek öltöztetik, nagy izgalommal.
00 57 18 Az országúton lovas szekéren Juhász és a tanító közelednek.
00 57 27 A tanítóék lakásán ezalatt Sárika egyre kedvesebb Mihállyal. Mosolyogva kérdezi terveiről, amire a férfi kedvesen válaszol. tarisznyájából előhúz egy gyöngysort, amit odaad a lánynak. Sárika szerelmesen néz a férfira és megígéri, hogy majd ő is ad valamit. Sámson ekkor egy Petőfi kötetet húz elő a táskájából és az olvasásra, művelődésre terelődik a szó. A terveiről is beszél: fonográfot szeretne venni majd, hogy a jövendőbeli gyerekeivel együtt hallgathassa.
00 59 05 Az utcán a felcicomázott Juliska felkászálódik a szekérre és elindulnak a tanítóhoz.
00 59 11 A tanító lakásán Mihály épp szerelmet vall Sárikának, amikor Juhászék megérkeznek. Sárika zavarában elszalad, Sámson pedig utána. A faképnél hagyott társaság értetlenül mered maga elé.
00 59 33 A faluban terjed a pletyka a lelkész lányáról és Sámsonról. A pletykát Jolánka anyja is terjeszti.
00 59 46 A falusi kocsmában a borbély barátjának hősködik háborús kalandjairól. Laji a hegedűjét húrozza és Puklónak még mindig a tanító viccén dohog. Zsigovics még mindig azon háborog, hogy a jutalmat nem érdem szerint osztják, mert akkor ő kapta volna, hiszen egymaga 23 oroszt ejtett fogságba. A szomszéd asztaltól épp átszól neki a harangozó leleplezve a borbély hazudozását, amikor Sámson lép be az ajtón. Egy asztalhoz ül és bort rendel, mert, mint mondja, boldog. Zsigovics a szomszéd asztalnál egyre hangosabban méltatlankodik, végül leparasztozza Sámsont. Mihály megkéri Feri bácsit, hogy mondja meg Zsigovicsnak, kívül tágasabb. A borbély végül Sámson haragja elől inkább eliszkol a kocsmából. Búcsúzóul büszkén veti oda Sámsonnak, hogy átmennek az úri vendéglőbe.
01 01 33 A vendéglő kerthelyiségében a félrészeg Kopácsi azon dühöng a tanítónak, hogy a kiszemelt menyasszonyát megcsókolta az a paraszt Sámson. Bánatában nótázni akar, de az éppen akkor érkező Zsigovics gúnyosan közli, hogy a cigányt a kocsmában már lefoglalta magának Sámson. A részeg Kopácsi dühében agyon akarja verni Sámsont, de a tanító lenyugtatja.
01 02 07 A kocsmában ezalatt Sámson és társai vígan nótáznak: "Én elmentem a vásárba fél pénzen...". Sámson odainti a cigányokat és bús nótázásba kezd: "Tavaszi szél utat száraszt...". A kocsmai éneklést, amely a párválasztásról szól, Sárika az ágyából hallgatja. Sámson ropogós csárdásra vált: "Igyunk itt, mert van mit, jó gazda lakik itt...". A hangulat a tetőfokára hág a kocsmában.
01 04 50 A vendéglő kerthelyiségében a már teljesen részeg Kopácsiék asztalához Zsigovics is odatelepedett. A vasutas öngyilkos akar lenni, de a tanító bíztatja, hogy majd minden rendbe jön. Fogadnak is 100 Portorico szivarban, hogy hamarosan meglesz Kopácsi esküvője a postamester lányával.
01 05 26 Az iskolaudvaron Lajoska a koncerten is látott idegen úr társaságában lelkesen beszél szüleinek az úr ajánlatáról. A férfi vállalja a gyermekzenész koncertkörútját és mesés összeget fizet az esti fellépésekért. A tanítóék nagyon boldogok.
01 05 41 Sámsonék kertébe Laji és a bekötött fejű Pukló érkezik. A cigányok azt hazudjak Sámsonnénak, hogy a fia részegségében kárt tett a klarinétban. Az asszony nem hisz nekik, de Sámson fizet. A cigányok éppen távoznak, amikor Pongé Juhász megérkezik. Juhász alattomos módon közli Mihállyal, hogy nem egy parasztlányt, hanem a tiszteletes lányát csókolta meg akkor a tanító lakásán. Sámson döbbenettel áll Juhász előtt, aki elégedetten néz a felzaklatott Sámsonra.
01 07 40 Sámson a szobába rohan anyjához, aki megerősíti a Juhász által elmondottakat.
01 08 01 Juhász még mindig az udvaron áll és pipázik. Amikor Mihály újból megjelenik az ajtóban, elmondja, hogy lánya hozományaként 80 holdat ígér. Sámson azonban nem hallgatja meg, elbúcsúzik a számító nagygazdától.
01 08 29 Sámson bemegy a házba és katonaládájába csomagolja holmiját. Szégyenében el akar menni a faluból.
01 08 38 Az országúton Sámson ballag, hátán a ládájával. Sárika rohan utána és visszahívja azzal, hogy az anyja rosszul lett. Együtt sietnek vissza, a falun át jutnak el Sámsonék házáig.
01 09 31 Sámsonné az udvaron jóízűen kanalazza levesét. Sámson elhűlten látja egészséges anyját. Sámson nagyon mérges lesz a lányra, akitől számon kéri a történteket. "Kisasszonynak" nevezi, és büszke parasztként néz a lány szemébe. Sárikának tetszik Sámson dacos keménysége és visszaadja a gyöngysort, amit a férfitől kapott. Sámson ezen nagyon meglepődik, majd büszkén távozni akar, de a lány nem hagyja. Most ő kezd enyelegni a sértett férfival és megpróbálja az ujja köré csavarni. Sámson lovagiasságból egy darabig belemegy a játékba, majd amikor Sárika már nyeregben érzi magát és szeretne bemenni a házba, Sámson nagyot kiált rá és elküldi a lányt. Sárika összetörten omlik össze Sámsonék tornácán és keserves sírásban tör ki. Sámson látva a fájdalmat, amit a lányban okozott, mellékuporodik és tegezve vigasztalja. Végigsimítja a haját, majd szerelmesen egymásra néznek.
01 12 30 A paplak udvarán a lelkészék és a tanító beszélgetnek. A lelkész tanácsot kér a tanítótól, mit tegyen: vajon hozzáadja-e lányát Sámsonhoz? A tanító azzal a hasonlattal hagyja jóvá a fiatalok szerelmét, hogy az eke is megforgatja a földet és az alulról érkező erő keveredik a felső kiszáradt talajjal. "Keveredünk, így van ez jól" - summázza boldogan az öregember.
01 13 12 A falu főutcáján nagy sokadalom van. Többen is tartják ma esküvőjüket: Zsigovics, a borbély Pongé Juhász lányával, Juliskával, Kopácsi a vasutas Jolánkával, a postamesterné lányával és vitéz Sámson Mihály a tiszteletes lányával, Sárikával. A tömegben büszkén lépdel a tanító is, hóna alatt a 100 Portorico szivarral. Az arcán megjelenik a tükör által vetett fényfolt, mire a tanító mérgesen rázza meg botját Marci felé.
01 14 14 Sárika és Sámson boldogan jönnek ki a templomból, mögöttük szüleik és a násznép.
01 14 25 VÉGE
5. kép (Szoba a paplakban) /Nappal/
Sárika rossz műkedvelő gesztusokkal tükör előtt egyedül gyakorolja Finum Rózsi szövegét.
(Sárika első megjelenése, közvetlenül az első jelenet után. A jelenet később szerepel a végleges változatban, de akkor jelen van Kopácsi is.)
12. kép (Szoba a tanító lakásán) /Nappal/
A tanító épp a Falu rossza szerepeit másolgatja, amikor a felzaklatott Sárika meglátogatja és hisztérikus sírással számon kéri a tanítótól, hogy miért vette el tőle Finum Rózsi szerepét. Hangos zokogással és műsírással végül ráveszi a férfit, hogy visszakapja.
ÁTTŰNÉS
13. kép (Szoba Pongé Juhász házában) /Nappal/
Juliska a tükör előtt tanulja Finum Rózsi szerepének ugyanazt a részét, amit Sárika az 5. képben is gyakorolt, majd gyöngéd kézmozdulattal arrébb teszi a sublóton Zsigovics borbély bekeretezett fényképét.
ÁTTŰNÉS
14. kép (Borbélyüzletben) /Nappal/
Zsigovics Kopácsit borotválja, akinek bizalmaskodva gratulál a Sárikával történő eljegyzéséhez. Kopácsi kicsit megszeppenve figyelmezteti a borbélyt, hogy ez még nem hivatalos. Zsigovics örömében elújságolja, hogy ő is szerelmes Pongé Juhász lányába.
(A jelenetsor helye a tanító lakásán tartott kóruspróba előtt van.)
60. kép (A paplak udvarán) /Nappal/
Amikor a tanító virágos kedvvel megérkezik a paplak udvarára, ahol Pongé Juhász és lánya is ott van, Sárika kérésére angolul, majd olaszul halandzsázni kezd. Pongé Juhász elhitte, hogy a tanító csakugyan beszéli ezeket a nyelveket, és ő is dicsekedni kezd: "Nímetül én is beszílek egy keveset. Folyékonyan."
(Lehetséges, hogy a jelenetet leforgatták, de később mégsem került bele a végleges változatba.)
Nagy köszönettel tartozunk Zilahy Lajosnak. Ezzel a munkájával értékes szolgálatot tett: megmutatta az utat, amelyen járva a túlzott, kinövésekkel megcsúfolt népszínműveskedésből végre valahára kinőhet, fölragyoghat a magyar zsánerkép és elfoglalhatja illő helyét a magyar mozivásznakon.
Ignácz Rózsa, Színházi Magazin, 1939.
A Süt a nap idejében, amikor a meggazdagodott paraszt zongorát és nagytükröt vásárolt, kevés olyan néptanító találkozott szerte a hazában, aki Kodályra tanította volna a falusiakat.
Ignácz Rózsa, Színházi Magazin, 1939.
Az inkább háború előtti, mint utáni postáskisasszony-típus remek figura, de nem hiszem, hogy ilyen felületes, pletykás teremtés lenne az a filmbeli mai postáskisasszony, aki csak úgy egy mozdulatra Kosztolányi Dezső verseskötetét emeli le a polcról utána nézendő, hogy forgalmista udvarlója honnan lopja az emlékkönyvébe írt szép sorokat.
Ignácz Rózsa, Színházi Magazin, 1939.
A film számos amatőr szereplőjével és dokumentumszerű képsorával a neorealizmus egyik előfutára.
Hangosfilm
A magyar filmtörténet egészen biztosan az említésre méltó filmek sorába emeli az alkotást, ha annak története nem a Horthy-korszak propagandája lenne és ha a történet és színészi játék nem lenne ennyire gyenge.
Hangosfilm
Ez: a magyar film szellemi és művészi újjáteremtése.
Somló Imre, A film, 1938.
Ez a film, melyben nem giccs a magyarság, hanem a néplélek igazi megnyilatkozása. Őszinteség a zenében és a dalban.
Endre (András) Béla, A film, 1938.