ROBINSON KRAUSZ

Tartalom

„…Krausz Henrik kedves, szimpatikus fiú, borbélyműhelye van egy ódon budai utcában, egyebekben pedig ritka példánya a rajongó embereknek, nem az a vágya, hogy meggazdagodjon, nem hercegek hajában szeretné egyszer végig dörzsölni a szagos olajat, az ő ideálja rendkívüli: a tenger.
Van egy barátnője Piczurka Nusi, a tizennegyedik kerületi színház bájos kardalosnője. Krausz elhanyagolja Nusit, folyton olvasmányába, Robinson Crusoe kalandos élettörténetébe fúrja magét, az egyedüliség vonzza, a hajósok kétségbeesése, amikor a süllyedő hajó a tenger tajtékzó taraja, az örvénylő hullámsír fenyegeti őket.
Egy délután Nusi a Dunaparton sétál, ahol szemtelenül fixírozni kezdi egy csavargőzös kapitány, Fóka Szaniszló. Nusi hűséges Henrikhez s a kapitány ostroma elől a borbélyműhelybe menekül. Fóka utána rohan be a borbélyhoz, ahol kínos helyzetéből úgy vél szabadulni, hogy odaszól Krauszhoz: borotválja meg. Krausz, mikor meglátja a kaptányt, átszellemült arccal mered rá. Odapillant Robinson-könyvébe és meglepő hasonlatosságot fedez fel Fóka és Johnson kapitány, Robinson kapitánya között.    Fóka a székben ül, fehér kendő van a nyaka köré kötve és Krausz hozzáfog, hogy megborotválja. De izgalmában alig tudja, mit csinál. Folyton faggatja a kapitányt, kíváncsiskodik, érdeklődik, milyen érzések fogják el, mikor napokig nem lát szárazföldet, mikor a hajó oldalát a bőgő habok nyaldossák, mikor a vitorlát a szelek feszítik, mikor stb. Fóka egy darabig értetlenül néz rá, de aztán beletalálja magát érdekes helyzetébe és büszkén feszítve a mellét, magyarázza, milyen is a hajósélet.
A műhelybe közben belép egy újságíró. Szimat Aladár, aki szintén udvarolni kezd Nusinak. Fóka felháborodik ezen a vakmerőségen és meg akarja torolni a szemtelenséget. Benyit a műhelybe egy lipótvárosi hölgy is Goldmann Renée, aki szenvedélyes autogramgyűjtő. Szimatot keresi, autogramot könyörög tőle, majd egy versét olvassa fel ne ki. Krausz közben megbeszéli Fóka kapitánnyal, hogy kirándulást tesznek a vízen. A kapitány őt is bevezeti majd a hajósélet rejtelmeibe és ha lehet, fel is avatja tengerésszé. A képen látjuk, amint Krausz és Fóka kapitány a propelleren vannak. A kapitány mutatja, hogy kell kezelni a kormánykereket, mennyire óvatosnak kell lenni, hogy zátonyra ne kerüljenek. A kapitány tanítása azonban csak móka. Azon igyekszik, hogy eltegye láb alól Krauszt, hogy így Piczurka Nusi az övé lehessen.
Éjjel van. Krausz már a kormánykerék mellől dirigál, amikor Fóka kapitány egymásután diktálja bele a rumosüvegeket. Fóka is dülöng, megbotlik s a korlátban beveri a fejét.
- Léket kaptam- sikolt föl rémülten.
- Iszonyatos, - mondja Krausz.
- Bizony, most már elsüllyedünk. A kapitány és a hajó egy, ha én léket kaptam, a hajó süllyedni kezd. Ugorjon a vízbe.
Krausz udvariaskodik:
- Csak ön után, uram!
Végre, hosszas rábeszélésre Krausz a vízbe ugrik fóka pedig boldogan dörzsöli a kezét. Krausz megmenekül, elér egy lakatlan dunai szigetre, ahol berendezkedik. Robinson módjára él, faháncsokból készít gúnyát magának és néha odaáll a sziget szélére és zsebkendőjét lengeti Hátha arra téves egy hajó, amely felveszi.
A budai partól távcsövön észreveszi Szimat Krauszt, aki ilyen szomorú sorsra jutott. Motorcsónakon a szigetre siet s egy óra múlva már tudja egész Budapest, hogy egy ember él Robinson módjára egy lakatlan dunai szigeten. A lapok rendkívüli kiadásban jelennek meg a parlamentben interpellációt jegyeznek be a miniszterelnököt megtámadják, amiért nem támogatja szubvencióval az első magyar Robinsont, Budapesten kitör a Robinson-láz, Robinson… Robinson… ez a név hullámzik a levegőben.
A Robinson-láz egyre nagyobb méreteket ölt, egész Budapest Robinson jegyében él és tombol. A divat terén nagy átalakulások mutatkoznak, sikkes hölgy csak Robinson szőrmekabátot hord, amely ausztráliai állatok prémjéből készül. Utcákat neveznek el Krauszról, építeni kezdik a Robinson-játékbankot, amelynek az idegen-forgalom fellendítése a célja. Krauszt egy impresszárió rábírja, hogy tartson felolvasást felfedező útjáról és életmódjáról s ezért horribilis helyárakat szednek. Robinson megtartja a felolvasást, megmutatja, hogyan kell tengeripókot idomítani, hogyan evett szappant nyomorúságában s a hallgatóságon olyan rajongás vesz erőt, hogy Krauszt diadalmasan kapják közre, ünneplik s a hihetetlen izgalomban – belelökik a hullámokba.
Krausz megmenekül s visszatér otthonába. Megcsömörlött a sok jótól, amellyel őt, mint Robinsont elhalmozták s vizet még az asztalán sem akar látni többet. Goldmann Renée barátságosan közelít hozzá s mindenáron feleségül akar menni hozzá. Renée gazdag leány s hosszas rábeszélés után meg is kötik a pártit. Az újságíró viszont Piczurka Nusit vezeti oltárhoz, akit addig sikertelenül ostromolt. Ellenben Fóka Szaniszló mindörökre eltűnik közelükből. Afrikába vitorlázik, egy ideig még hallani róla, de aztán alakja egészen belevész a ködbe, a nagy, nagy bizonytalanságba.” (Forrás: Korabeli ismertető, Krupka András hagyaték).

Galéria

Vélemények

Karinthy Frigyes,a legnépszerűbb magyar humoristák egyike szkeccset irtRobinson Krausz címen, amely a Liszt Ferenc mozgóban mindennap nagy sikerrel kerül színre. A Robinson Krausz kétségtelenül egyik legjobb terméke a szkeccs-műfajnak és újabb bizonysága Karinthy Frigyes sokoldalú tehetségének. A szkeccs hőse egy romantikus hajlamú budai borbély, aki egészen groteszk körülmények között tesz szert világhírre. Csupa kedves, kacagtató jelenet a darab, amely erősíteni fogja a szerző nagy népszerűségét. (Színházi Élet, 1913/42) 

„Robinson Krausz. A legújabb színpadi műfaj a Kinemaszkeccs egyre nagyobb tért hódit. A legjobb irók tollából kerülnek ki az újabb szkeccsek mint Biró Lajos, Molnár Ferenc.  Mindenki emlékezhetik még a „Gyilkos" és csak nemrég Nyíregyházán bemutatott „Veisz Pista a huszár" cimű moziszkeccsek nagy sikerére. A legújabb szkeccset Karinthy Frigyes a népszerű bohém író írta és pedig direkt Baumannak a fővárosi orfeum éveken át közkedvelt művészének, a ki a darabban a címszerepet játssza.
Robinson Krausz a négy felvonásos pompás újdonság címe. Egy, Robinson rajongó" budai borbélymester érdekes és derűs jelenetekben bővelkedő kalandjait viszi színpadra a darab a mely sziporkázik Karinthy szellemes humorától, a közönség egy percre ki nem jön a kacagásból. Egyik móka a másikat éri, komikus fordulatok, bohózatos szituációk teszik derültté a darabot, amelyet több kitűnő kuplé, egy rendkívül bájos duett és táncok tarkítanak. A Robinson Krausz egy teljes hónapig ment Budapesten zsúfolt házak előtt és a Hetényi Heidelberg komponálta fülbemászó melódiákat ma már egész Budapest dúdolgatja. Január 6-án ment utoljára a fővárosban s azóta Kolozsváron, Debrecenben és Temesváron aratta sikereit.
Az egész ensemble nagyszerűen van össze-állítva. Baumann Károly méltó partnerei Beleznay Margit a Nyíregyházán is ismert szőke primadonna, Nagy Margit, Kovács András (a Gyilkos Tódorja) és Szentirmay, aki egyúttal rendezi a darabot. A II-ik felvonásban Kovács és Beleznay bemutatják az eredeti argentínai Tangót, melyet eddig csak műkedvelőktől láttunk táncolni. Dicséret illeti az Apollószínház vezetőségét, hogy megelőzve a legtöbb vidéki nagyvárost, színre hozza városunkban ezt a szenzációs attrakciót a mely hivatva van az elmaradt színházi előadásokat pótolni.”  (Nyírvidék, 1914. január 25.)