PETŐFI

Tartalom

A Petőfi századik születésnapja alkalmából készült filmen a költő egész élete lepereg a néző előtt négy felvonásban, három asszonyhoz és a hazához fűződő érzelmei köré csoportosítva. Az első asszony az édesanya, akit Petőfi annyira imádott. Ebben a felvonásban a fiatal Petrovics van  előttünk, aki selmeci és pápai diákoskodás után, mint vándorszínész rójja az országutakat, s az ármádia fehér uniformisában szenved. Megszabadulván  a katonaságtól, még mindig sok nyomoruság vár rá, s csak a lelkében földerengő jóslat vígasztalja: „Dicső neve költőfiadnak Anyám soká, örökkön él!” Petőfi átadja költeményeit Vörösmartynak, akinek indítványára a Nemzeti Kör kinyomtatja a verseket, megnyitva ezzel az ifjú tehetség előtt a dicsőség útját. A második  rész a költő első, Csapó Etelka iránt érzett szerelméről szól, akinek váratlan és tragikus halála mélyen megrendítette az ifjú költőt. A harmadik  rész a feleségéhez, Szendrey Júliához fűződő nagy szerelmének története. A nagykárolyi megyebál, harc az öreg Szendreyvel, végül a boldog esküvő, aztán Koltó, a pompás Teleki-kastély, amelyben megszületik a „Szeptember végén…” A negyedik rész a nemzet öntudatra ébredését és a szabadságharcot tömöríti, s ennek a kornak néhány érdekes mozzanata vonul fel a segesvári ütközetig, melyben  életét áldozta a hazáért. Az orosz hadsereg leveri Bem apó maroknyi seregét, a költőt vad kozákcsapat veszi üldözőbe s ott vész a mocsárban… De a szörnyű halál után jő a feltámadás. Szobránál száz esztendő múlva is az ünnepelők ezrei állnak, s hódolnak a költő előtt, aki „soká, örökkön él”.

Érdekességek

• A film a Petőfi Társaság kezdeményezésére és támogatásával készült. A film elkészítésére és forgalmazására jött létre a Petőfi-Filmvállalat, melynek élén Szende Ferenc altábornagy állt. A társaság létrehozásában nagy érdemei voltak Guttmann Manónak, az Olympia Filmgyár rt. igazgatójának.
• A filmet kötelező volt a moziknak műsorra tűzni.
• A film feliratai Petőfi versidézetek. A berendezési tárgyak között eredeti Petőfi relikviák találhatók, s Petőfi verseinek eredeti kéziratai is láthatók a filmen.
• A segesvári csata impozáns tömegjeleneteit a Hűvösvölgyben 10000 statisztával (katonák) forgatták.
• A film hatalmas méreteiről fogalmat adhat, hogy például a debreceni országgyűlés jelenetében ezerhétszáz jelmezes szereplő vett
  részt.
• A filmen megelevenednek Petőfi híres versei: Egy gondolat bánt engem, Szeptember végén, valamint néhány híres Petőfi kép, Révész: Petőfi a nép között (festmény), Zichy Mihály: Jóslat (rajz), Orlay Petrich Soma: Petőfi Debrecenben (akvarell).
• A film forgatása közben súlyosan megbetegedett Országh Bertalan az öreg Petrovits megszemélyesítője. Szerepét Kürthy József vette át.
• Sas Ede a film forgatókönyének megírásáról így nyilatkozik: „Petőfi életregényét kellett mennél hívebben, tömörebben, plasztikusabban a világot jelentő vászonra vinnünk, de be kellett mutatnunk Petőfi költészetét is, ezt a dúsgazdag kincsesházat, amely drágaságaival nemcsak nemzetét, de az egész világot elkápráztatja. Munkánknak ez volt a nehezebb, de szebbik része is, éppen az anyag példátlan bősége folytán, mert hiszen ki kellett válogatnunk Petőfi remekeiből azokat, amelyek nemcsak irói arcképére jellemzők, de életének egy-egy nevezetes eseményével függenek össze, életének e nevezetes eseményeiből születtek." (Színházi Élet, 1922/36)
• Hevesi Sándor a filmről: „Úgyszólván Petőfi egész élete lepereg a vásznon, de nem laza jelenetekben, hanem erős kapcsolásban, négy felvonásban, négy asszony köré csoportosítva Az első az édesanya (akit Petőfi annyira imádott és oly csodaszépen énekelt meg), a második Csapó Etelka (a költő ábrándja), a harmadik Szendrey Julia (a költő szerelme), a negyedik Hungária (a költő ideálja), amelyért vérét és életét áldozza. A film felírásai majdnem egytől-egyig Petőfi verseiből valók. Óriási munkánkat roppantul megkönnyítette Voinovich Géza Petőfi-kiadása, amely az összes verseket időrendben hozza s minden versnek létrejöttét gyönyörűen megvilágítja. Nagy hasznát vettük Ferenczi Zoltán Petőfi-életrajzának is, amelynek a film sok kedves epizódját köszönhetjük." (Színházi Élet, 1922/36)
• Magyarország hőskorának legkiválóbb és legérdekesebb emberei kelnek életre a Petőfi filmen. Nemcsak a költőt látjuk életének legizgalmasabb epizódjainak közepette, hanem sorra megjelennek Kossuth, Széchenyi István, Bem tábornok, Arany János, Vörösmarty Mihály, Vahott és Petőfi szűkebb családi köréből a jó öreg korcsmáros, Petrovich apó és a felesége és azután Petőfi szerelmei : Csapó
  Etelka, Prielle Kornélia, Szendrey Julia, Térey Mari! (Színházi Élet, 1922/43)

Galéria

Vélemények

„Péntektől kezdve Budapest öt nagy mozgószínháza mutatja be a Petőfi életéről és haláláról szóló filmet, amelynek délelőtti bemutatójáról már beszámoltunk. Sas Ede, az ismert iró és Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója írták e film szcenáriumát, a Petőfi-Társaság megbízásából és valóban mesteri munkát végeztek, amikor összesűrítették filmre a nagy költő életének minden fontos eseményét a belekapcsolódó nagyszerű 48-as idők lelkesítő mozgalmait. A vásznon feltámadnak és megjelennek előttünk Kossuth, Arany, Vörösmarty, Jókai, Széchényi, Bem apó, Vachot Sándor, mindazok, akik a halhatatlan költő kortársai voltak. Petőfi Sándort Uray Tivadar játssza nagy művészettel és megdöbbentő
hasonlatossággal. Szendrei Júliát, Petőfi sokszor megénekelt hitvesét, Bajor Gizi alakítja utolérhetetlen bájjal és finoman." (Pesti Hírlap, 1922. december 21.)

„A grandiózus film szemléltetően örökíti meg a halhatatlan költő életét, amely tele van romantikával, változatossággal és mozgalmassággal. Petőfi életének megfilmesítése egybeesik a magyar filmgyártás újjáéledésével és általában azzal a, törekvéssel, amely világszerte megnyilatkozik, hogy a film nemesebb irodalmi témák felé forduljon. A Petőfi-film első nagyszerű teljesülése ennek a szép törekvésnek." (Népszava, 1922. december 23.) 

„Másról se beszél az utóbbi napokban a mozilátogató közönség, mint a legújabb magyar fllmremekműről, mely a Petőfi centennárium alkalmából készült és a regényes életű nagy magyar poéta alakját örökíti meg filmen. Petőfi életének filmrevitele a legteljesebb mértékben sikerült és el lehet mondani, hogy úgy irodalmi, mint művészeti és technikai szempontból páratlan megnyilatkozása a magyar filmgyártásnak. Amellett, hogy tökéletesen élethű milliőrajzában az egész film, minthogy a rendező Petőfi vándorlásának, életének valóságos környezetét örökítette meg a halhatatlanság számára, még egyes közismert régi képeket, rajzokat, metszeteket is felhasznált a rendezőség, melyek megkapó látomásként  jelennek meg a filmen, hogy azután megmozduljanak és életté realizálódjanak. (Magyarság, 1922. december 23.)