PÁN

Pán sípja (címváltozat),

Alkotók

Fejős Pál rendező
Fejős Pál forgatókönyvíró
Claire Bauroff forgatókönyvíró

Szereplők

Gellért Lajos Fred Morgan archeológus
Pártos Gusztáv Harry O’Connel
Saásdy Alice a szobaleány
Bárdi Ödön az inas
Claire Bauroff Lucy [Kitty] Gordon táncosnő
Costa Viktor Pán
Dénes György  
Győző Lajos  
Hegedűs Ferenc  
Jankovszky Mara  
Müller Vali  
Szegheő Endre  
Pánczél Lajos filmújságíró

Technikai stáb

Karbán József operatőr
Kató-Kiszly István díszlettervező

Produkciós stáb

Neumann József producer
Braun Károly producer

Gyártási és bemutatási adatok

Mobile Kulturális Film Rt.  gyártó cég 
Mobile Kulturális Film Rt.  forgalmazó cég 
1920. július 31. (Omnia)  sajtóbemutató 
1920. november 6. (Omnia)  átdolgozott változat sajtóbemutatója 
  bemutató 
185/1920, 1858 méter cenzúra

Külső forgatási helyszínek

  • Lendvay utcában egy villa előtt
  • Kmetty utcában

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 6 felvonásos, hossza a 185/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1858 méter.

 

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Képes Mozivilág, 1919/15, 1920/21 (május 23. a forgatásról), 44 (sajtóbemutató)
  • Mozgófénykép Híradó, 1920/30, 31, 49
  • Mozihét, 1920/18 (Claire Bauroff filmet írt),23, 30, 32, 42, 46
  • Színház és Divat, 1920/20, Pánczél Lajos: Izgalmas verekedés a Kmetty utcában – Riporter, mint filmszínész -  (Beszámoló a forgatásról) In: Szinház és Divat 1920/22.
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1908. p.;
  • Film-Ujság, 1921/24.
  • Filmművészeti Évkönyv, 1920. (Szerk: Lajta Andor) 76. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 58. p.
  • Nemeskürty István: A magyar filmesztétikai irodalom 1919-ben. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 81. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  359. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 85-86. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 207. p.

Tartalom

A film első felvonása mitológiai időkben játszódik. A nymphába reménytelenül szerelmes Pánt megszánják az istenek, s hogy ne szenvedjen tovább, kővé változtatják. A második felvonástól a jelenben, amerikai milieuben folytatódik a történet: Lucy Gordon, Amerika leghíresebb táncosnőjének kegyeiért ketten versenyeznek. Fred Morgan archeológus és Harry O’ Conell, a kalandor. Fred Morgan antik etruszk vázát visz ajándékba Lucynak, amikor apacsok támadják meg. A verekedés hevében a váza összetörik és egy papirusztekercs hullik ki belőle, melynek megszerzéséért heves küzdelem indul a két vetélytárs között. Végül Fred Morgan lesz a győztes és a papirusz útmutatásai alapján az egykori Árkádia helyén kiásatja és New Yorkba viteti az ókori Pán-szobrot, mely a hagyomány szerint Pán isten megkövesedett teste. Lucy Gordon egy táncpantomim-ben lép fel a New-York-i milliomosok színházában, melyet "Ötvenek Színháza"  néven emlegetnek. A premier előtti napon azonban összetörik a díszletben álló szobor, és Fred, hogy az előadás sikerét megmentse, a Görögországból hozott értékes Pán-szobrot kölcsönzi a színháznak. Elérkezik a premier, belibben a színpadra frissen, üdén, tavaszi táncot lejtve Lucy Gordon, akiben Pán egykori szerelmére, a nymphára ismer. A varázslatos hasonlóság és a gyönyörű  tánc életre kelti a kőszobrot, s Pán évezredek múltán a mai világban találja magát. A szobor megelevenedése a premieren óriási rémületet kelt. Fred a páholyából a színpadra ugrik, hogy megvédje Lucyt az életre kelt szobortól.  A kedélyek lassan megnyugszanak, a premier végül sikerrel zárul. Az előadás után Fred feleségül veszi Lucyt.

Lucy Gordon, Amerika legkiválóbb táncosnőjének kezéért ketten versenyeznek. Fred Morgan és egy Harry O Connel nevű kalandor. Fred Morgan egy antik etruszk vázát visz ajándékul Lucynak, amikor apacsok támadják meg. A verekedés hevében a váza összetörik és Fred egy papirusztekercset talál a vázában. A papirusz az ógörög világból tartalmaz feljegyzéseket. Fred visszatértekor Lucy Gordon egy táncpantomiában lép fel az „Ötvenesek Színházában". A premier előtti napon azonban összetörik a szobrot és Fred, hogy az előadás sikerét megmentse, a Görögországból hozott Pán-szobrot kölcsönzi a színháznak. A premieren azonban óriási botrány tör ki. Fred páholyából a színpadra ugrik, hogy Lucyt megvédje a megelevenedett Pán-szobor elől. A botrány lassan elsimul, az előadást nagy sikerrel fejezik be és Fred feleségül veszi Lucyt.
Film-Ujsátg, 1921/24.

Érdekességek

  • „CLAIRE BAUROFF FILMET IRT ÉS ELJÁTSSZA A FŐSZEREPÉT. A finom, karcsú táncosnő, Claire Bauroff, akinek táncmatinéi olyan fényes sikert arattak, hatfelvonásos filmet irt egy fiatal, kitűnő szcenikus, Fejős Pál társaságában és a Mobile-filmgyár a napokban meg is kezdi a felvételeit! A filmnek, amely vissza-visz a görög mitológiai időkbe, de a végén napjainkban, New-Yorkban bontakozik ki, Pán a cime, Fejős rendezi és főszerepeit Claire Bauroffon kivül Gellért Lajos, Pártos Gusztáv és Costa Viktor játsszák. A Mobile-filmgyárnak hosszabb szünetelés után ez lesz az első filmje s pazar látványosságnak tervezi.” (Színházi Élet, 1920/18)
  • A sajtóbemutatón jelen volt József főherceg és Auguszta főhercegasszony. "Impozáns érdeklődés előzte meg a mostanában reorganizált Mobile filmgyár első főpróbáját, amely rendkívül nagy siker mellett zajlott le múlt hét vasárnapján az Omniában. A színültig megtelt mozgóképszínháznak különös fényt kölcsönzött az a körülmény, hogy a meghívottak között fenséges vendégek is voltak, akiket Neumann József igazgató fogadott. József főherceg és Auguszta főhercegasszony megjelenésükkel tüntették ki a Mobile bemutatkozását s őszinte tetszésüknek adtak kifejezést a látottak fölött.” (Mozihét, 1920/32)

 

Galéria

Vélemények

„A Mobil kulturális film r.t. e hó 31-en tartja első főpróbáját az Omniában, mely alkalommal a gyár két legújabb attrakciós filmjét fogja bemutatni meghívott szakközönség előtt. Fejős Pál rendezésében először a Pán című dráma, utána pedig a Lidércnyomás című fantasztikus filmjáték kerül majd színre. Az elsőben Claira Bauroff, a másodikban Lux Margit játssza a női főszerepet. A férfi vezetőszerepeket Gellért Lajos, Bárdi Ödön es Pártos Gusztáv alakítják.” (Mozihét, 1920/30)

„A nagy sikerrel bemutatott első film után következett a Pán című hat felvonásos drámai játék. Ez a film mindenképpen felülmúlja az előzőt. Effektusaiban, akár a szcenáriumot, akár a rendezést, nemkülönben a színészek játékát tekintjük, tökéleteset és frisset mutat, úgy, hogy a főpróba közönsége nem tudott betelni az attrakciószámba menő újdonság becses értékeivel. Új utakon halad itt a szövegkönyvíró, a rendező, a szcenikus és a színészek egyaránt, akik közül Clara Bauroff, Gellért Lajos, Bárdi Ödön, Pártos Gusztáv es Costa Viktor kiforrott művészi játékát kell kiemelnünk.” (Mozihét, 1920/32)