Fejős Pál | rendező |
Fejős Pál | forgatókönyvíró |
Claire Bauroff | forgatókönyvíró |
Gellért Lajos | Fred Morgan archeológus |
Pártos Gusztáv | Harry O’Connel |
Saásdy Alice | a szobaleány |
Bárdi Ödön | az inas |
Claire Bauroff | Lucy [Kitty] Gordon táncosnő |
Costa Viktor | Pán |
Dénes György | |
Győző Lajos | |
Hegedűs Ferenc | |
Jankovszky Mara | |
Müller Vali | |
Szegheő Endre | |
Pánczél Lajos | filmújságíró |
Karbán József | operatőr |
Kató-Kiszly István | díszlettervező |
Neumann József | producer |
Braun Károly | producer |
Mobile Kulturális Film Rt. | gyártó cég |
Mobile Kulturális Film Rt. | forgalmazó cég |
1920. július 31. (Omnia) | sajtóbemutató |
1920. november 6. (Omnia) | átdolgozott változat sajtóbemutatója |
bemutató | |
185/1920, 1858 méter | cenzúra |
Némafilm, 6 felvonásos, hossza a 185/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1858 méter.
kópia | nem maradt fenn |
A film első felvonása mitológiai időkben játszódik. A nymphába reménytelenül szerelmes Pánt megszánják az istenek, s hogy ne szenvedjen tovább, kővé változtatják. A második felvonástól a jelenben, amerikai milieuben folytatódik a történet: Lucy Gordon, Amerika leghíresebb táncosnőjének kegyeiért ketten versenyeznek. Fred Morgan archeológus és Harry O’ Conell, a kalandor. Fred Morgan antik etruszk vázát visz ajándékba Lucynak, amikor apacsok támadják meg. A verekedés hevében a váza összetörik és egy papirusztekercs hullik ki belőle, melynek megszerzéséért heves küzdelem indul a két vetélytárs között. Végül Fred Morgan lesz a győztes és a papirusz útmutatásai alapján az egykori Árkádia helyén kiásatja és New Yorkba viteti az ókori Pán-szobrot, mely a hagyomány szerint Pán isten megkövesedett teste. Lucy Gordon egy táncpantomim-ben lép fel a New-York-i milliomosok színházában, melyet "Ötvenek Színháza" néven emlegetnek. A premier előtti napon azonban összetörik a díszletben álló szobor, és Fred, hogy az előadás sikerét megmentse, a Görögországból hozott értékes Pán-szobrot kölcsönzi a színháznak. Elérkezik a premier, belibben a színpadra frissen, üdén, tavaszi táncot lejtve Lucy Gordon, akiben Pán egykori szerelmére, a nymphára ismer. A varázslatos hasonlóság és a gyönyörű tánc életre kelti a kőszobrot, s Pán évezredek múltán a mai világban találja magát. A szobor megelevenedése a premieren óriási rémületet kelt. Fred a páholyából a színpadra ugrik, hogy megvédje Lucyt az életre kelt szobortól. A kedélyek lassan megnyugszanak, a premier végül sikerrel zárul. Az előadás után Fred feleségül veszi Lucyt.
Lucy Gordon, Amerika legkiválóbb táncosnőjének kezéért ketten versenyeznek. Fred Morgan és egy Harry O Connel nevű kalandor. Fred Morgan egy antik etruszk vázát visz ajándékul Lucynak, amikor apacsok támadják meg. A verekedés hevében a váza összetörik és Fred egy papirusztekercset talál a vázában. A papirusz az ógörög világból tartalmaz feljegyzéseket. Fred visszatértekor Lucy Gordon egy táncpantomiában lép fel az „Ötvenesek Színházában". A premier előtti napon azonban összetörik a szobrot és Fred, hogy az előadás sikerét megmentse, a Görögországból hozott Pán-szobrot kölcsönzi a színháznak. A premieren azonban óriási botrány tör ki. Fred páholyából a színpadra ugrik, hogy Lucyt megvédje a megelevenedett Pán-szobor elől. A botrány lassan elsimul, az előadást nagy sikerrel fejezik be és Fred feleségül veszi Lucyt.
Film-Ujsátg, 1921/24.
„A Mobil kulturális film r.t. e hó 31-en tartja első főpróbáját az Omniában, mely alkalommal a gyár két legújabb attrakciós filmjét fogja bemutatni meghívott szakközönség előtt. Fejős Pál rendezésében először a Pán című dráma, utána pedig a Lidércnyomás című fantasztikus filmjáték kerül majd színre. Az elsőben Claira Bauroff, a másodikban Lux Margit játssza a női főszerepet. A férfi vezetőszerepeket Gellért Lajos, Bárdi Ödön es Pártos Gusztáv alakítják.” (Mozihét, 1920/30)
„A nagy sikerrel bemutatott első film után következett a Pán című hat felvonásos drámai játék. Ez a film mindenképpen felülmúlja az előzőt. Effektusaiban, akár a szcenáriumot, akár a rendezést, nemkülönben a színészek játékát tekintjük, tökéleteset és frisset mutat, úgy, hogy a főpróba közönsége nem tudott betelni az attrakciószámba menő újdonság becses értékeivel. Új utakon halad itt a szövegkönyvíró, a rendező, a szcenikus és a színészek egyaránt, akik közül Clara Bauroff, Gellért Lajos, Bárdi Ödön, Pártos Gusztáv es Costa Viktor kiforrott művészi játékát kell kiemelnünk.” (Mozihét, 1920/32)