NŐVÉREK

Tartalom

Csákay Klára, modern dolgozó nő, eltartja özvegy édesanyját és húgát, Erzsit. Bankhivatalnoki fizetéséből szűkösen élnek egy külvárosi lakásban. Dorn bankigazgató megkörnyékezi szép alkalmazottját. Pénzt, gazdagságot ígér neki, ha a szeretője lesz. Klára tiltakozik, de a bankár folytatja az ostromot. Heves dulakodás kezdődik, s a lány kétségbeesetten küzd, végül az íróasztalon heverő éles papírvágó késsel védi meg becsületét. Másnap elbocsátják. Napokig hiába jár állás után. A bankár detektívekkel figyelteti, s mikor értesül kudarcairól, családja nyomoráról, megmentőként jelentkezik. Klára távollétében keresi fel özv. Csákaynét. Felajánlja, hogy felemelt fizetéssel visszaveszi a lányt, távozáskor pedig jelentős pénzösszeget hagy az asztalon. Klára eközben kétségbeesetten bolyong a városban. Az öngyilkosság gondolatát forgatja fejében, lemegy a Duna partra, komoran nézi a folyót, de végül visszariad a fenyegetően örvénylő, sötét víztől. Lélekszakadva rohan haza. Anyja és húga boldogan fogadják, gazdagon terített asztalhoz ültetik, s lelkendezve mesélik a történteket. Klára arcára fokozatosan ráfagy a mosoly, mikor megtudja, hogy a bankár pénzéből kerültek az asztalra a rég nem látott finomságok. Rádöbben, hogy most már nincs visszaút. Csákayék élete megváltozik, új, elegáns lakásba költöznek, s ettől kezdve semmiben sem szenvednek hiányt, csak Klára ismeri, mert ő fizeti, ennek a jólétnek az árát. Mindennapos vendég lesz Csákayéknál Dr. Kerekes, aki Erzsihez vonzódik. Klára azonban félreérti a helyzetet, azt hiszi, hogy neki szólnak az orvos sűrű látogatásai, ezért szakít Dornnal. A bankár nem tiltakozik, mert már a fiatalabb Csákay lány jobban érdekli. Klárát még egy utolsó randevúra villájába csalja, s ugyanakkor odarendeli Kerekest is. Erzsivel pedig elhiteti, hogy az orvos és nővére megcsalják őt. A lány azonban személyesen akar meggyőződni Dorn állításáról, berohan a villába, ahol minden tisztázódik. Erzsi és Kerekes hamarosan összeházasodnak. Az esküvőn Klára némán, könnyek nélkül siratja el a szeretet oltárán feláldozott, elrontott életét.

Érdekességek

• A bemutató időpontja bizonytalan, ezért nehéz megállapítani, hogy a Nővérek, vagy Kertész Mihály Ma és holnap című filmje volt az első hosszú magyar játékfilm. A Mozgófénykép Híradó, 1912/38. száma szeptember 14-et, az 1912/40. szám november 18-at jelöli meg, más források szerint október 18-án játszották először.
• Tisztázatlan a rendező személye is, egyes források id. Uher Ödönt tartják a film rendezőjének, mások ifj. Uher Ödönt. Valószínű, hogy Mátrai Betegh Béla, a Nemzeti Színház rendezője is közreműködött a film készítésében.
• Mátrai Idát magyar Asta Nielsenként emlegeti a sajtó.
• A film virazsírozott kópiáját a gyártó cég 1157 koronáért árulta.

Galéria

Vélemények

„(Nővérek.) Az Apolló mozgókép-színházban szombaton este mutatta be az Uher filmkészitő- cég első darabját, Garvay Andor Nővérek című drámáját, melynek minden egyes jelenete hatásos. Szabatos összjáték. kitűnő szcenírozás jellemzi a mozi-drámát, melynek főszerepét Mátrai Ida játssza. A férfiszerepeket Fenyő Aladár és Fenyő Emil alakították. Uher fölvételei pompásan sikerültek s a darab izgató meséje, a történet drámai kifejlődése nagy tetszésre hangolta a közönséget. Az Uher filmkészítő-cégnek első bemutatója volt ez a darab, a mely tanúságot tett a cég nagy gondosságáról és művészi érzékéről.” (Budapesti Hírlap, 1912. szeptember 17.)

"Garvay Andor: Mátray Ida
Büszke és boldog vagyok, hogy éppen az én írói munkám juttatta ezt a magyar művésznőt és ezt az uj magyar gyárat ehez a diadalhoz, amelynek eddig nincs mása a magyar filmiparban. A diadalban magában azonban, nekem az irónak, vajmi kicsi a részem. Az én dolgom gyerekjáték volt. Egy kis csapat lelkes, intelligens szinészszel és ilyen színésznőkkel megrendezni egy kis színdarabot nem mesterség. Alkalmas történetkét kitalálni számukra szintén nem sekszpiri munka. Ellátta volna helyettem akárki más, hozzáértő ember. Tisztára véletlen tehát, hogy én lettem részese az ő diadaluknak. A siker, az eredmény az ő munkájukban van. A színészekében és az Uher-cég artisztikus készségében. És főleg az utóbbiban. Az Uher-cég gyönyörű képeket produkált. Olyan szépeket, hogy meglepte vele a filmtechnika Napóleonjait is. Nem kezdő, szegény, magyar gyárként jelentkezett a nemzetközi piacon, hanem számbaveendő, versenyképes konkurrensként." (Színházi Hét, 1912/30)

"Az első Uher-film. Szombaton mutatta be a sajtó meghívott képviselői előtt az Omnia mozgókép-palotában az Uher-gyár első produktumát, Garvay Andor „Nővérek" cimü 3 felvonásos társadalmi színmüvét. A film meglepően nagyszerű és azt tekintve, hogy ez az első gyártmánya a gyárnak, egyenesen szenzációsan sikerült. A kép megvilágítása elsőrangú, pompás plänerek és rendkívül artisztikus diszletek váltják fel egymást. Látszik, hogy a technikai előállítása a filmnek a külföldi gyárak sok éven át leszűrt tapasztalatai alapján a legötletesebb formákban történt. Garvay Andor mozidarab-iró talentumának ismételten nagyszerű tanúbizonyságát adta és mint rendező, rendkívül kiválónak bizonyult. A darab érdekes felépítése, megkapó pozíciója és frappáns befejezése méltán vetekedik a külföldi filmekkel. A színészek meglepően jót produkáltak. Mátrai Ida pompásan jött be moziszinésznőnek és az első debut után nagyon sokat várunk tőle. A kiváló gárda többi tagjai, Mátrai Erzsi, Fenyő Emil, Fenyő Aladár, Bánházi Teréz, Mihályfi Juliska nagyszerűen oldották meg feladataikat. Nagy várakozással tekintünk az Uher-filmgyár további működése elé és ha az előjelek nem csalnak, rendkívül nagyszabású, versenyképes, a magyar termelőképességet pompásan felhasználó, egészséges filmgyártás, kezdetét üdvözölhetjük." (Színházi Hét, 1912/30)

"Mátrai Ida és Fenyő Aladár. Ez az ölelkező pár is bejárta a magyar mozikat. Garvay Andor jeles kollégánk nagysikerű morálvázlatában, A Növérek-ben tettek tanúságot Mátrai Ida és Fenyő Aladár arról, hogy oly készséggel és talentummal rendelkeznek, amellyel sikeresen oldhatnák meg a mozi-művészet súlyos feladatát, csak intenzíven kellene foglalkoztatni őket. Amint mondják, január végén kerül piacra a magyar műfilm, amelynek főszereplője, Szeghő Endre, Krecsányi társulatának egyik legtehetségesebb művésze, aki beugrással is nagy sikert aratott már ismételten a Vígszínházban, Hegedűs Gyula szerepében. Akik látták a kép „főpróbáját", a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoznak arról az értékes, ritkán látható művészetről, amely Szeghő játékából tükröződik vissza.
Bizony, volna itt művészanyag bőven, csak a terrénum hiányzik hozzá. Egészen kétségtelen, hogy a magyar filmgyártás föllendülésével uj Nick Winterek, Max Linderek, Psylanderek, Asta Nielsenek tűnnének fel a mozivilág egén. Olyan erős egyéniségek és hatalmas talentumok, akikről ha egyik-másik külföldi kollégám hasonló téma feldolgozására vállalkoznék — első helyen kellene megemlékezniük.
Fodor Aladár. (Pesti Napló, 1912. december 25.)