rendező | |
Hans Christian Andersen | író (mesék) |
Pakots József | forgatókönyvíró |
A gyufaárus leány
Horváth Zoltán | meseapó |
Balla Zsuzsika | a gyufaárus leány |
Szentiványi Kálmán | az apa |
Trexler Mária | az anya |
Mattyasovszky Ilona | a nagyanya |
Gabányi László | a bohóc |
Vándory Gusztáv | Isten |
Anyaszív
Horváth Zoltán | meseapó |
Lázár Gida | a fiú |
Mattyasovszky Ilona | az anya |
Réthey Lajos | a Halál |
Gömöry Vilma | az Éjszaka |
Gyenes László | a tó szelleme |
K. Hegyesi Mari | az Idő |
Gere Zsigmond | szénégető |
Vándory Gusztáv | Isten |
Kitty virágai
Horváth Zoltán | meseapó |
Jatzkó Cia | Kitty |
Dessewffy Flórika | az anya |
Szécsi Ferkó | Jimmy |
N. Tasnády Zoltán | a kéményseprő |
Szécsi Hédi | táncosnő |
Frank Józsi | spanyol úr |
Kovács Sándor | díszlettervező |
Horváth Zoltán | producer |
Mundus Cinema Corp. (USA) | gyártó cég |
Cito Cinema | forgalmazó cég |
1922. március 5. | sajtóbemutató |
1922. április 8. (Kamara) | bemutató |
113/1922, 1594 méter | cenzúra |
127/1929, 350 méter | cenzúra (A kis gyufaárus lányka címen) |
143/1929, 780 méter |
cenzúra (A töviskoszorúzott anyaszív címen) |
104/1925, 1424 méter |
kiviteli engedély |
Némafilm, 5 felvonásos hossza a 113/1922 számú O.M.B. határozat szerint 1594 méter.
kópia | nem maradt fenn |
Csöndes téli estén útjára indul Meseapó, hogy lélekringató meséket mondjon kis és nagy gyermekeknek. Először a kis gyufaáruslány megható történetét meséli el:
A gyufaárus lány, a nyomorúságtól elfásult szülők gyermeke egy farsangi éjszakán gyufát árul a hideg utcán, ahol éppen a karnevál hercegének és bolondos udvari népének vidám felvonulása zajlik. A szegény fagyoskodó, éhező és magányos leánykát elsodorja a farsangi forgatag, kóbor kutya megkergeti, egy kocsi majdnem elgázolja. Végül egy fal tövében húzódik meg szomorúan, dideregve. Ekkor eszébe jutnak gyufái, melyek nem kellettek senkinek. Félve, szepegve sorban meggyújtja őket, hogy ellobbanó lángjuknál melegítse dermedt ujjait. A gyufák fénykörében a boldogság képei jelennek meg előtte, a meleg kandalló, szép szoba, terített asztal. Mikor minden gyufaszál ellobban, s minden remény elszáll, a kis teremtés égbeköltözött nagyanyjához fohászkodik, aki mindig jó volt hozzá. A nagyanya leszáll a felhők közül, és a karjában felviszi Isten égi csarnokába a fehérszárnyú angyalok közé. A hajnalban hazatérő farsangi menet talál rá a megfagyott gyermekre.
Meseapó végignéz hallgatóságán és elmondja második meséjét az anyaszívről:
Kis kunyhóban, mely fölött az Éjszaka szelleme virraszt, lázas betegen fekszik egy kisfiú. Anyja aggódva ápolja, de a jámbor idegen képében betoppanó Halál magával viszi a gyermeket. Az anya kétségbeesve, sírva fut a Halál után a havas éjszakában. Az éjszaka szelleme, a tó szelleme és a szénégetők mutatják számára az utat, de cserébe áldozatokat kérnek a szenvedő asszonytól. Végül megérkezik a Halál fekete birodalmába, ahol az elrabolt emberlelkek pislogó mécsei égnek. Az Idő, egy őszhajú szipirtyó vigyáz rájuk. Az anya odaadja fekete haját, arca szépségét, hogy megtudja, melyik gyermekének mécse. A kis pislogó lélekkel menekül a Halál birodalmából, de a Halál utól éri, és megmutatja neki a jövő kútjában kisfia sorsát, ha életben marad. Mikor az anya meglátja, hogy gyermekéből féllábú, vézna koldus lenne, belenyugszik a gondviselés akaratába, visszaadja Halálnak a pislákoló mécsest, hogy fia lelke visszatérhessen Isten országába.
Meseapó végezetül kedves napsugaras mesébe kezd Kitty virágairól:
A hatéves Kittynek nyolcéves kis barátja, Jimmy azt meséli, hogy a leszakított virágok éjjel megelevenednek a vázáikban és bált rendeznek. Kitty nem tud elaludni, s éjfélkor kibújik ágyából, hogy meglesse a virágok bálját. Virághölgyek és virágurak francia négyest táncolnak, megelevenedik egy porcelán kéményseprő is és egy porcelán táncosnőnek udvarol, párbajozik érte, megszökteti a kéményen át, de a zimankós téli hideg visszakergeti öket a szalonba. Kitty boldog kacagására szétfutnak, majd mozdulatlanná dermednek a virágok és nippek. Másnap reggel, – Kitty szerint a sok tánctól – nagyon hervadtak a kis virágok. A gyerekek eltemetik a bál törékeny halottait. Tavasszal új virágok sarjadnak a halott virágok porából.
„Nagyon sokáig fognak a gyermekek erre a filmre visszaemlékezni, mert ennél szebb mesefilmet a kinematográfia még nem produkált. Az első mese: „A kis gyufaárus leány“egy felvonásban, a második: „Az anya-sziv“két felvonásban, a harmadik: „Iluska virágai“egy felvonásban. Ezt a grandiózus magyar filmet Szegedre a Korzó-Mozi szerezte meg a legnagyobb áldozatok árán, mert magyar film még ilyen horribilis összegbe nem került, mint a Meseország. Három napig lesz műsoron a Meseországa Korzó-Moziban és pedig március 10., 11. és 12-én.""Szegedi Új Nemzedék, 1922. március 5.
„Andersen bús mesevilága vonul át a hótól, jeges hegyektől és a csillagos égtől kivilágított tündéri filmdrámán, amelynek Mesevilág címmel szombaton volt a bemutatója a Kamarában. Gyönyörű nagy film, — amely három mesét örökít meg a vásznon —, a költő Andersennek három csodaszép alkotását: az egyik A gyufaáras lány, a másik az Anyasziv ,a harmadik Kitty virágai.Bár a téma messze idegenből való, a kiváló film mégis magyar gyártmány, Pakots József írta a filmre, BolváryGéza rendezte, s nagy nöi főszerepét Mattyasovssky Ilona játssza, aki mellett Balla Zsuzsika, Szécsi Ferkó és Jackó Cia aratnak sikert kisebb gyermekszerepeikben. Megkapó álomvilág ez a képsorozat vidám havas karneváljával, mig az utcára kergetett gyufaárus lányka szörnyhalált hal a templom lépcsőin; fenyegető fenyők, fehér virágok, álnok tavak, vonulnak el azon a kísérteties úton, amelyet a megtört szívű anyának kell megtennie, aki gyermeke után fut, a holtak birodalmába, hogy megvívja kétségbeesett harcát a halállal. Nagyon szép felvétel a gyermekszoba is, megelevenedett és táncra perdülő bábuival. Ez a film, amely komoly beállításán és témájánál fogva elsősorban felnőttek szórakoztatására készült, alkalmas volna ifjúsági előadásra is. Mindenesetre egyike a legszebb magyar filmeknek." (Pesti Hírlap, 1922. április 9.)
„Meseország és a Sziv rejtelmei a Kamarában. Az örök emberi, jóságra, szeretetre oktató Andersen meséiből Az anvaszív, a Kis gvufaáruslánv és a Kitty virágai elevenednek meg előttünk április 8-tól lí-ig a Kamara mozgószinházban Ez a három Andersen-mese Meseország címalatt a legszebb magyar film, melynek főszerepeit a közkedvelt és közismert két gvermekszinész, Szécsi Ferkó és a kis Jaczkó Cia játssza. Ezenkívül a műsor kiegészítője aSziv rejtelmei című amerikai gyermektörténet, mely ragyogó humorával és tiszta poézissal telt jeleneteivel méltón sorakozik az Andersen-mesék tiszta lágy hangulatához." (Uj Idők, 1922/15)