MESEORSZÁG

Mesevilág / A szív rejtelmei (címváltozatok), Fairyland (angol címfordítás), A gyufaárus leány (az I. rész címe), Anyaszív (a II. rész címe), Kitty virágai (a III. rész címe) Iluska virágai (a III. rész címváltozat)

Alkotók

Bolváry Géza

rendező
Hans Christian Andersen író (mesék)
Pakots József forgatókönyvíró

Szereplők

A gyufaárus leány

Horváth Zoltán meseapó
Balla Zsuzsika a gyufaárus leány
Szentiványi Kálmán az apa
Trexler Mária az anya
Mattyasovszky Ilona a nagyanya
Gabányi László a bohóc
Vándory Gusztáv Isten

Anyaszív

Horváth Zoltán meseapó
Lázár Gida a fiú
Mattyasovszky Ilona az anya
Réthey Lajos a Halál
Gömöry Vilma az Éjszaka
Gyenes László a tó szelleme
K. Hegyesi Mari az Idő
Gere Zsigmond szénégető
Vándory Gusztáv Isten

Kitty virágai

Horváth Zoltán meseapó
Jatzkó Cia Kitty
Dessewffy Flórika az anya
Szécsi Ferkó Jimmy
N. Tasnády Zoltán a kéményseprő
Szécsi Hédi táncosnő
Frank Józsi spanyol úr

Technikai stáb

Kovács Sándor díszlettervező

Produkciós stáb

Horváth Zoltán producer

Gyártási és bemutatási adatok

Mundus Cinema Corp. (USA) gyártó cég
Cito Cinema forgalmazó cég
1922. március 5. sajtóbemutató
1922. április 8. (Kamara) bemutató
113/1922, 1594 méter cenzúra
127/1929, 350 méter cenzúra (A kis gyufaárus lányka címen)

143/1929, 780 méter

cenzúra (A töviskoszorúzott anyaszív címen)

104/1925, 1424 méter

kiviteli engedély

Külső forgatási helyszínek

  • Befagyott Balaton

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 5 felvonásos hossza a 113/1922 számú O.M.B. határozat szerint 1594 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1922/11
  • Mozi és Film, 1925/12
  • Képes Mozivilág, 1922/11
  • Mozihét, 1922/7, 9, 11 (sajtóbemutatóról), 13
  • Magyar Film, 1922/12
  • Film-Ujság, 1922/80
  • Mozi Ujság (Kecskemét), 1922/22
  • Színház és Mozi, (Debrecen), 1922/13
  • Színházi Élet, 1922/15;
  • Belügyi Közlöny, 1922/17. 761. p., 1925/13. 240. p., 1929/19. 372. p., 129/20. 398.p.
  • Vándory Gusztáv: Visszaemlékezések. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 14. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 71. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 188, 360. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 177. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 269. p.

Tartalom

Csöndes téli estén útjára indul Meseapó, hogy lélekringató meséket mondjon kis és nagy gyermekeknek. Először a kis gyufaáruslány megható történetét meséli el:
A gyufaárus lány, a nyomorúságtól elfásult szülők gyermeke egy farsangi éjszakán gyufát árul a hideg utcán, ahol éppen a karnevál hercegének és bolondos udvari népének vidám felvonulása zajlik. A szegény fagyoskodó, éhező és magányos leánykát elsodorja a farsangi forgatag, kóbor kutya megkergeti, egy kocsi majdnem elgázolja. Végül egy fal tövében húzódik meg szomorúan, dideregve. Ekkor eszébe jutnak gyufái, melyek nem kellettek senkinek. Félve, szepegve sorban meggyújtja őket, hogy ellobbanó lángjuknál melegítse dermedt ujjait. A gyufák fénykörében a boldogság képei jelennek meg előtte, a meleg kandalló, szép szoba, terített asztal. Mikor minden gyufaszál ellobban, s minden remény elszáll, a kis teremtés égbeköltözött nagyanyjához fohászkodik, aki mindig jó volt hozzá. A nagyanya leszáll a felhők közül, és a karjában felviszi Isten égi csarnokába a fehérszárnyú angyalok közé. A hajnalban hazatérő farsangi menet talál rá a megfagyott gyermekre.
Meseapó végignéz hallgatóságán és elmondja második meséjét az anyaszívről:
Kis kunyhóban, mely fölött az Éjszaka szelleme virraszt, lázas betegen fekszik egy kisfiú. Anyja aggódva ápolja, de a jámbor idegen képében betoppanó Halál magával viszi a gyermeket. Az anya kétségbeesve, sírva fut a Halál után a havas éjszakában. Az éjszaka szelleme, a tó szelleme és a szénégetők mutatják számára az utat, de cserébe áldozatokat kérnek a szenvedő asszonytól. Végül megérkezik a Halál fekete birodalmába, ahol az elrabolt emberlelkek pislogó mécsei égnek. Az Idő, egy őszhajú szipirtyó vigyáz rájuk. Az anya odaadja fekete haját, arca szépségét, hogy megtudja, melyik gyermekének mécse. A kis pislogó lélekkel menekül a Halál birodalmából, de a Halál utól éri, és megmutatja neki a jövő kútjában kisfia sorsát, ha életben marad. Mikor az anya meglátja, hogy gyermekéből féllábú, vézna koldus lenne, belenyugszik a gondviselés akaratába, visszaadja Halálnak a pislákoló mécsest, hogy fia lelke visszatérhessen Isten országába.
Meseapó végezetül kedves napsugaras mesébe kezd Kitty virágairól:
A hatéves Kittynek nyolcéves kis barátja, Jimmy azt meséli, hogy a leszakított virágok éjjel megelevenednek a vázáikban és bált rendeznek. Kitty nem tud elaludni, s éjfélkor kibújik ágyából, hogy meglesse a virágok bálját. Virághölgyek és virágurak francia négyest táncolnak, megelevenedik egy porcelán kéményseprő is és egy porcelán táncosnőnek udvarol, párbajozik érte, megszökteti a kéményen át, de a zimankós téli hideg visszakergeti öket a szalonba. Kitty boldog kacagására szétfutnak, majd mozdulatlanná dermednek a virágok és nippek. Másnap reggel, – Kitty szerint a sok tánctól – nagyon hervadtak a kis virágok. A gyerekek eltemetik a bál törékeny halottait. Tavasszal új virágok sarjadnak a halott virágok porából.

 

 

Érdekességek

  • A debreceni előadáson Egyed Lenke növendékei tündértáncot mutattak be, s a filmet kamarazene kísérettel vetítették.
  • a film két felvonásának megtekintése után szerződtette le a müncheni Bavaria cég a film rendezőjét.
  • A filmet a filmtörténetek és korábbi filmográfiák gyakran A szív rejtelmei címen említik, aminek az oka valószínűleg az, hogy együtt mutatták be A szív rejtelmei című amerikai filmmel.

Galéria

Vélemények

Nagyon sokáig fognak a gyermekek erre a filmre visszaemlékezni, mert ennél szebb mesefilmet a kinematográfia még nem produkált. Az első mese: „A kis gyufaárus leány“egy felvonásban, a második: „Az anya-sziv“két felvonásban, a harmadik: „Iluska virágai“egy felvonásban. Ezt a grandiózus magyar filmet Szegedre a Korzó-Mozi szerezte meg a legnagyobb áldozatok árán, mert magyar film még ilyen horribilis összegbe nem került, mint a Meseország. rom napig lesz műsoron a Meseországa Korzó-Moziban és pedig március 10., 11. és 12-én.""Szegedi Új Nemzedék, 1922. március 5. 

„Andersen bús mesevilága vonul át a hótól, jeges hegyektől és a csillagos égtől kivilágított tündéri filmdrámán, amelynek Mesevilág címmel szombaton volt a bemutatója a Kamarában. Gyönyörű nagy film, amely három mesét örökít meg a vásznon —, a költő Andersennek három csodaszép alkotását: az egyik A gyufaáras lány, a másik az Anyasziv ,a harmadik Kitty virágai.Bár a téma messze idegenből való, a kiváló film mégis magyar gyártmány, Pakots József írta a filmre, BolváryGéza rendezte, s nagy nöi főszerepét Mattyasovssky Ilona játssza, aki mellett Balla Zsuzsika, Szécsi Ferkó és Jackó Cia aratnak sikert kisebb gyermekszerepeikben. Megkapó álomvilág ez a képsorozat vidám havas karneváljával, mig az utcára kergetett gyufaárus lányka szörnyhalált hal a templom lépcsőin; fenyegető fenyők, fehér virágok, álnok tavak, vonulnak el azon a kísérteties úton, amelyet a megtört szívű anyának kell megtennie, aki gyermeke után fut, a holtak birodalmába, hogy megvívja kétségbeesett harcát a halállal. Nagyon szép felvétel a gyermekszoba is, megelevenedett és táncra perdülő bábuival. Ez a film, amely komoly beállításán és témájánál fogva elsősorban felnőttek szórakoztatására készült, alkalmas volna ifjúsági előadásra is. Mindenesetre egyike a legszebb magyar filmeknek." (Pesti Hírlap, 1922. április 9.)

„Meseország és a Sziv rejtelmei a Kamarában. Az örök emberi, jóságra, szeretetre oktató Andersen meséiből Az anvaszív, a Kis gvufaáruslánv és a Kitty virágai elevenednek meg előttünk április 8-tól lí-ig a Kamara mozgószinházban Ez a három Andersen-mese Meseország címalatt a legszebb magyar film, melynek főszerepeit a közkedvelt és közismert két gvermekszinész, Szécsi Ferkó és a kis Jaczkó Cia játssza. Ezenkívül a műsor kiegészítője aSziv rejtelmei cíamerikai gyermektörténet, mely ragyogó humorával és tiszta poézissal telt jeleneteivel méltón sorakozik az Andersen-mesék tiszta lágy hangulatához." (Uj Idők, 1922/15)