HARCTÉRI KARIKATÚRÁK

A rajzfilmek őse (alcím), Battlefield caricatures (angol címfordítás)

Gyártási és bemutatási adatok

1915. november bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Budapest, Városliget

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, animációs és élőszereplős rövidfilm, eredeti hosszát nem ismerjük.

Fellelhetőség, források

kópia MNFA, 165 méter, fekete-fehér

Bibliográfia

  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 281-282. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 87. p.
  • http://www.europeana.eu/portal/hu/record/08606/210010647.html

Tartalom

A film első harmada egy kombinált technikájú (rajz és papírkivágás) animáció – a fennmaradtak közül az egyik legkorábbi animációs filmünk –, mintegy ráhangolva a nézőt a folytatás élőszereplős kisjátékfilmjére. Vonalrajzból formálódik meg a Kárpátok csúcsa. Tetején egy palló, mely libikókaszerűen az Osztrák-Magyar Monarchia területének körvonala felé billen. A kép bal oldalán egy német és egy monarchiás katona jelenik meg, utóbbi kezében póznát tart, bal lába a pallón. Jobbról két orosz katona papírkivágásos figurája érkezik, az ”orosz offenzíva” megszemélyesítőiként. A magasabb rangú katona (talán Nyikolaj Nyikolajevics főherceg) a feje fölé nyúló léc felé ágaskodik, majd társa segítségével felkapaszkodik rá. Közben a zeniten felkel a nap. A ”libikóka” az oroszok felé mozdul, a második katona is felcsimpaszkodik, a deszka eltörik és egymás hegyén-hátán a földre zuhannak. A bal oldalon, a katona kezében tartott póznából, kibomlik a magyar zászló, rajta az ”Isten áldd meg a magyart.”(sic!) felirat. Pipázó magyar katona karonfogva egy német bakával – a két nép fegyverbarátságát jelképezve – érkezik Bartha Miklós szobrához a Városligetben. Háttérben a Magyar Királyi Közlekedési Múzeum épülete. A magyar baka városnézésre invitálja a ”sógort”. Egy épület bejáratához érnek, ahol mutatványos pattan hevenyészett emelvényére, férfiak egy katona és egy rendőr gyűrűjében. Mondandója színesítésére egy emberfigura anatómiai modelljéből szerveket emel ki. A közönség, 20 filléres ”beléptidíj” fejében, a központi hatalmak ellenségeit bemutató arcképcsarnokot tekinthet meg bent, a teremben. Főhőseink és a bámészkodó férfiak csoportja besorjázik az épületbe. A következő snitt a teremben kiállított karikatúrákat veszi sorra. ”A három jómadár”: Gúnyrajz I. Péter szerb királyról és fiairól, Sándor és György hercegekről. ”Repülj kecském”: I. Miklós montenegrói király. ”Jelentem alássan…”: Arra utalhat, hogy Nyikolaj Nyikolajevics orosz nagyherceg főparancsnoksága alatt gyakran késett az orosz hadsereg ellátmány-utánpótlása, sarkítva a vodka (vutky). ”Szerelmi idyl”: V. György brit király és Raymond Poincaré francia elnök. ”Vutkys cár…”: II. Miklós orosz cár kezdeményezésére hívták össze az első hágai békekonferenciát. Miklós orosz, tehát iszákos is, sugallja a rajz. ”Az orgyilkos”: Ferenc Ferdinánd merénylője szerb, tehát minden szerb, a király is orgyilkos. A karikatúra azt is sejteti, hogy I. Péternek köze lehetett elődje, I. Sándor meggyilkolásához is. ”Pétervári muri…”: Poincaré, már 1912-es miniszterelnöksége alatt szövetséget kötött az oroszokkal. ”Az angol Psilander”: Sir Edward Grey angol külügyminiszter, Mefisztóként. Valdemar Psilander, a korszak egyik leghíresebb, Magyarországon is népszerű dán filmszínésze. Az utolsó grafika az orosz antiszemitizmusra utal.  A kiállításról hahotázva érkező hőseink után, mosolygó látogatók sereglenek ki az épület elé. A ”sógorok” elégedetten megbeszélik a látottakat, majd kisétálnak a képből. 

A filmben szereplő inzertek és feliratok:

  • Orosz offenzíva (képfelirat az animációs részben)
  • Hoó… rukk!!…
  • Isten áldd meg a magyart (képfelirat az animációs részben)
  • Na sógor, mostmár ráérünk, hát kissé megmutogatok neked miegymást. Gyerünk csak.
  • Óriás kígyó s torzszülött állatok közt csak itt látható külön belépti díj nélkül ellenségeink nagy arcképcsarnoka, magyarázó szöveggel. Az előadások folytatólagosak, a belépti díj csekély 20 fillér.
  • A karikatúrák képaláírásai:
  1. A három jó barát.
  2. Repülő kecském.
  3. Jelentem alássan elfogyott a muníció.
  4. Belgrádi menekült.
  5. Szerelmi idyl.
  6. Vutkys cár a nagy békebarát.
  7. Az orgyilkos.
  8. Pétevári muri hajnalán.
  9. Aki másnak vermet át, maga esik bele.
  10. Az angol Psylander.
  11. Imádott zsidajaim!.. Jaj de bides…
  • De komiszul kicifrázta! Hej! sógor, mégiscsak huncut… a piktor.

Short English content: In the introductory animation film, the figures of an Austro-Hungarian and a German soldier stand at the lower end of a see-saw spanning the Carpathians, while a high-ranking Russian officer (possibly the Russian Archduke Nikolai Nikolaevitch) tries to climb up onto the other end. Another Russian soldier supports him tin his attempt, but the see-saw breaks and the Russians fall back onto the other side of the Carpathian Mountains. The film refers to the fact that at the beginning of the war, the Russian army almost managed to pass through the Carpathians (in the autumn of 1914 they did in fact break into the inner side of the Carpathians), but the allied Austro-Hungarian and German armies forced them back. Feature film framework: An Austro-Hungarian and a German soldier, brothers in arms, talk peacefully with each other. They then go into the tent of a showman, where they enjoy caricatures of the enemies of the Central Powers.

(Forrás: http://www.europeana.eu/portal/hu/record/08606/210010647.html, és a film kópiája)

Érdekességek

  • A film alkotóit, gyártóját, bemutatás idejét nem ismerjük. Vannak feltételezések, miszerint a Kruppka filmgyár készítette, és a Mozihét 1915. október 15-i számában meghirdetett Aktuális karikatúra sorozatának része volt.
  • Magyar Bálint szerint lehetséges, hogy a Mozgófénykép Híradó 1915. május 16-i számában a Goldenweiser Ernő Filmvállalata által ía következőképpen meghirdetett filmmel azonos: "Magyar háborús karikatúra, ellenségeink arcképeinek sikerült gúnyrajzai."
  • Az rajzos animációs rész könnyed vonalvezetése Vértes Marcelléra emlékeztet, aki később az Est Film hiradóban a Hét humora szellemes rajzait készítette.

Galéria

Vélemények

"... megmaradt filmből következtethetünk egy ízléstelen filmtípusnak, a velünk szemben lévő hatalmakat kigúnyoló karikatúráknak színvonalára. A birtokunkban lévő film egy magyar és német katona találkozását-ölelkezését ábrázolja a városligeti Iparcsarnok előtt, akik nyomban bemennek a vurstli egyik mutatványos-helyiségébe, és ott megnézik az ellenséges államok, Szerbia, Oroszország, Anglia, Franciaország uralkodóiról készített karikatúrákat.” (Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 281-282.p.)