Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hosszát nem ismerjük.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Képes Mozivilág, 1919/12, 17
- Mozgófénykép Híradó, 1919/16
- Mozihét, 1919/16 Mozi-Világ, 1919/41
- Vörös Film, 1919/12, 18, 37
- Népszava, 1929. június 22.
- Dunántúl, 1920. május 30.
- Lajta Andor: A magyar film története III. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 47. p.
- Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 37. p.
- Nemeskürty István: A magyar filmesztétikai irodalom 1919-ben. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 81. p.
- Radó István: A magyar Tanácsköztársaság filmélete. Bp. 1959. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 46., 64. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 357. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 82., 178. p.
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 249. p.
Tartalom
A dölyfös és könnyelmű huszárfőhadnagy támogatja nővére érdekházasságát a gazdag boltossal, abban a reményben, hogy ezáltal rendezheti halaszthatatlan kártyaadósságát. A lány meghozza ezt az áldozatot csőd szélén álló családja megmentéséért, hozzámegy a félszeg szerelmes boltoshoz, szíve azonban egy főnemeshez húzza. Egy féltékenységi jelenet után a dzsentri rokonság párbajba hajszolja a férjet. A lovagias ügyekben és fegyverforgatásban járatlan boltos, ki görcsösen igyekszik, hogy betartsa a párbajetikett minden szabályát, csak vesztes lehet. A huszárfőhadnagy, ki sógora halálából anyagi hasznot remél, elismerően nyilatkozik az elhunytról: „igazán úgy viselkedett, mint egy valódi nemes”.
Vélemények
A Népszava 1919. június 22-i száma kritizálja az éppen készülő filmeket. A Becstelen becsületről azt írja: „régi időkből való erkölcsrajza ellentmond az új korszellem kívánalmainak”.