EGYENLŐSÉG

Tartalom

Lord Deam azt a nézetet vallja, hogy az emberek egyenlők, ezért évenként egyszer vendégül látja asztalánál cselédeit. Komornyikja, Crichton azonban nagyobb arisztokrata uránál, s az úr és szolga közötti különbséget áthidalhatatlannak tartja. Később egy yacht-kirándulásra indul az egész főúri család a cselédséggel együtt. Hajótörést szenvednek, s a vihar egy lakatlan szigetre veti ki őket. Most a szerepek megcserélődnek. A mindenhez értő ezermester, Crichton bizonyul  legéletrevalóbbnak, s hamarosan ő ragadja magához a vezetést. Egyenlőség itt sincs, mert most meg az erősebb, az életképesebb jogán Crichton követeli meg, hogy szolgálják. Crichton már a lord leányát, Maryt készül feleségül venni, amikor megjelenik egy gőzös, és megmenti az egész társaságot. Visszatérnek Angliába, de már a gőzösön helyreállnak az eredeti erőviszonyok: a lord lesz ismét az úr, s Crichton a szolga, aki maga is úgy véli, hogy a nagy társadalmi különbség miatt nem veheti feleségül Maryt.

Érdekességek

• A Színházi Élet 1918/21. száma a következőket írja: A Hivatalnok urak után az Izrael és Barrie Egyenlősége kerül filmre. A két darab belső fölvételei mind befejeződtek, a színészek május második felében a magyar és osztrák tengerpartra utaznak, hogy ott a külső fölvételeket megcsinálhassák.
• Pánczél Lajos: A külső filmfelvételek érdekességei című írásában viszont a következőképpen emlékszik: Az „Egyenlőség" és még igen sok film tengeri felvételei a Balatonon, a „Leányvásár" tengeri felvételei pedig a Dunán, egy kiránduló hajón készültek. (Mozihét, 1922/18)

Galéria

Vélemények

„Évekkel ezelőtt a Nemzeti Szinház kasszadarabja volt. Egy társaságot a tengeren hajótörés ér s egy robinsoni szigetre vetődnek. Egymás mellé kerülnek a szigeten ur és szolga, a miss és komornyik, egyformán kitéve az elhagyatottság ezer veszélyének. E különös világban a társadalmi elhelyezkedések felborulnak. Miután a lakáj mindenhez értő ezermester, ő lesz a társaság korlátlan parancsolója, sőt zsarnoka. Mint a helyzet győztese, jogot formál egykori úrnőjére. . . Ragyogó elmeéllel írta meg Barrey e különös történetet, sziporkázó szellemességgel és maró gúnnyal halmozva egymásra a frappáns helyzeteket, amelyeknek mélyén, mint az aranypor a fövenyben, mindenütt ott csillog egy nagyszívű gondolkozó haragos vétója a társadalmi egyenlőtlenségek ellen, amelyek korlátokat emelnek az emberek közé. Nemcsak frappáns meséjénél, gyújtó tendenciájánál fogva, hanem gyönyörű tájképei miatt is méltó a film a „Remek"-sorozatba, amelybe az Astra osztotta.” (Mozihét, 1918/37)

„Az Egyenlőség nemcsak a szenzáció, hanem az aktualitás erejével is hat, amennyiben tendenciája a társadalmi osztálykorlátok lerombolása, ami Magyarországon ép a közelmúlt napokban következett be.” (8 Órai Ujság, 1918. november 12.)

„Ritkán látott nagysiker fogadta az Astra legújabb produkcióját, Barrey Egyenlőség-ét, melyet tegnap mutatott be a Mozgókép-Otthon. Részint amerikai, részint olasz zsáner ez a gyönyörű és kifogástalanul nagyszerű magyar film.” (Magyarország, 1918. november 13.)

„A tenger végtelen szépsége, az ősember (kezdetleges élete elevenedik meg döbbenetes erővel és mély realizmussal az Egyenlőség című filmen, melyet most mutatott be a Mozgókép-Otthon. Nem hiányzik e páratlanul kitűnő filmből a könnyed aláfestésű humor és a tréfálkozva sújtó szatíra sem.” (Világ, 1918. november 13.)

„Éles szatírával világit be az angol főúri világba a Mozgókép-Otthon műsorán színre kerülő Egyenlőség című pompás film. Emellett nagyszerű képét nyújtja egy robinsoni szigetre vetődött hajótörött-társaság évekig tartó küzdelmeinek és életmódjának.” (Világ, 1918. november 14.)