Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hossza ismeretlen.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Mozgófénykép Híradó, 1919/6, 16
- Mozihét, 1919/16, 17, 18
- Mozi-Világ, 1919/41
- Budapesti Hírlap, 1919. október 22.
- Dunántúl, 1920. május 18.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 357. p.;
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 249. p.
Tartalom
„A munkásasszony múltjában lappang egy titok. Régen, fiatalkorában végső kétségbeesésében odaadta magát a gazdag gyárosnak, hogy megmentse urát. Azóta sok idő telt el, az asszony fiai felnőttek, rész vesznek a munkásmozgalomban, s nem is sejtik, hogy legfőbb ellenségük, a gyáros egykor anyjuk szeretője volt. Az események alakulása azonban úgy hozza, hogy a jól őrzött titokra fény derül, mert a gyáros a munkások dühétől menekülve egykori kedvese házában keres menedéket.” (Mozihét, 1919/18)
Érdekességek
A film 1919. október 20-i szakmai bemutatóját követően csak a Dunántúl 1920. május 18-i számában találtuk nyomát, egy kis hírt, mely a pécsi Apolló mozibeli bemutatóját kritizálta: „Az anya bűne c. izgató drámát mutatta be az Apolló. Az ilyen darabok nem alkalmasak a kedélyek megnyugtatására s az Apolló is találhat alkalmasabb filmet műsorára.”
Vélemények
„Ugyancsak Gerőffy rendezte a kővetkező képet, Sas Edének négyfelvonásos erkölcsrajzát, Az anya bűne címmel, amelynek nagyszerű tömegjelenetei Zola Germinalját juttatják eszünkbe.” (Budapesti Hírlap, 1919. október 22.)
„Az anya bűne című négyfelvonásos erkölcsrajz. .Sas Ede szövegkönyvét ezúttal is Gerőffy I. Béla vitte filmre igen sikerülten. Filmrendező gárdánk ez egyik fiatal, törekvő tagja ezúttal debütált tulajdonképpen. Bár eddig is számos kisebb-nagyobb filmsikere fűződik az ő rendezéséhez, mindazonáltal Az anya bűne című filmdarab nyújtott Gerőffy I. Bélának alkalmat arra, hogy rendezői ambícióját és tudását kellőképen érvényre juttassa. Eredetiség, invenció és rutin jellemzi munkáját, amelytől még igen sokat várhatunk. A darab egy munkásanya szomorú történetéről szól. […] A szerfölött hatásosan felépített dráma női főszerepében Mattyasovszky Ilona ismét nagyszerű filmművészi képességeinek teljében tündököl. A többi szereplők: Fehér Gyula, Lukács Pál, Hettyey Aranka és Szemere Árpád kifogástalan játékukkal emelték sikerre ezt az egyébként pompás attrakcionális betéttel bővelkedő filmet.” (Mozihét,1919/18)