A RABLÓLOVAG

The Robber Baron (angol címfordítás)

Alkotók

Szerémy Zoltán rendező
Bíró Lajos író (színdarab: Rablólovag, 1912)

Szereplők

Kertész Dezső Dr. Gré/Valmers báró
Körmendy Sári Elli
Fehér Gyula  
Békeffi László  

Technikai stáb

Zsitkovszky Béla operatőr
Tábor Mihály díszlettervező

Produkciós stáb

Békeffi László producer

Gyártási és bemutatási adatok

Pallas Filmkölcsönző és Filmkereskedelmi Vállalat gyártó cég
Pallas Filmkölcsönző és Filmkereskedelmi Vállalat forgalmazó cég
  bemutató

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hosszát nem ismerjük.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozihét, 1917/31, 32, 42
  • Mozgófénykép Híradó, 1917/33
  • A mozi (Miskolc), 1918/16
  • Mozi-Világ, 1917/35, 49
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 116. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  353. p.

Tartalom

A hírhedt kalandor, Dr. Gré Valmers bárónak adja ki magát, hogy megszerezze Gevers gróf Rembrandt képét, melyet Word amerikai milliomos szeretne megvásárolni. Ál-rablótámadást rendez, melyből kimenti a gróféket, s így sikerül velük megismerkednie. A gróf lánya, Elli és Valmers báró hamarosan egymásba szeretnek. A bárót egy levél Párizsba hívja. Néhány nap múlva Elli apja dolgozószobájában motozást hall. Besiet, s egy sötét alakot lát kiugrani az ablakon. Utána lő. A sebesült, akit egy bokor tövében talál meg, nem más mint Valmers báró. A férfi csak annyit tud mondani, hogy a park hátsó kapujánál egy autó várja, aztán elájul. Elliben győz a szerelem, és a bárót a kapuhoz vonszolja, nehogy az időközben riasztott rendőrség kezére kerüljön. A báró hamarosan levelet ír Ellinek, melyben bevallja, hogy azonos a titokzatos Dr. Grével, s ezért nem méltó a lány szerelmére. Egy félévvel később Elli apja kívánságára férjhez megy Vogh grófhoz, akivel hideg, közönyös házaséletet él. Egy napon zsaroló levelet kap egy Bresson nevű szélhámostól, akinek kezébe kerültek az asszony Dr. Gréhez írt levelei. Mikor Gré tudomására jut, hogy a grófnő veszélyben forog csellel eltávolítja otthonából a zsarolót, hogy átkutassa a lakását. Nem találja meg a leveleket, ezért felszólítja Bressont, hogy azokat másnap délben az Opera-téren a 112. számú hordárnak adja át.  Bresson elmegy ugyan a megjelölt helyre, de nem viszi magával a leveleket. Gré ekkor verekedést provokál, melynek eredményeként több járókelőt, köztük Bressont is fogházba zárnak. Bresson azonban megszökik, s felkeresi Vogh grófnőt. Dr. Gré meghallva Bresson szökésének hírét szintén odasiet, de késve érkezik.  Az előszobába lépve előbb Bresson durva hangját, majd lövést hall. Berohan a szobába, és ott találja Bresson holttestét, s mellette a kétségbeesett grófnét, aki elvesztve önuralmát gyilkossá lett.  Gré embereinek sikerül eltüntetnie a holttestet, de a portás által értesített rendőrség gyanúsnak találja és letartóztatja az izgatott asszonyt. Dr. Gré Bresson hulláját a gyorsvonat elé fekteti, s másnap szétroncsoltan találnak rá.  Gré minél előbb Elli tudomására akarja hozni, hogy megmenekült, mert az asszony a letartóztatásakor öngyilkosságot kísérelt meg, s a férfi attól tart, hogy ezt megismétli. Ezért autóba ül, és a börtönhöz száguld, de késve érkezik. Közben ugyanis a fogházba is megérkezett Bresson vonatbalesetének híre, s a vizsgálóbíró őrt küldött a grófnéért, hogy tudassa vele a szerencsés fordulatot. Mikor az őr a folyosón kísérte, az asszony levetette magát az udvarra.

Érdekességek

  • A film bemutatását 1917 augusztus végére hirdették, de ennek megtörténtéről, sem későbbi bemutatásokról nem találtunk információt a korabeli sajtóban. Az O.M.B. határozatok között sem szerepel. Elképzelhető, hogy nem fejezték be, de még az is lehet, hogy csak egy filmterv volt.

Galéria