A NEVETŐ SZASZKIA

Dr. Gré irataiból (alcím), The Laughing Saskia (angol)

Alkotók

Korda Sándor rendező (egyes források szerint)
Szerémy Zoltán rendező (más források szerint)

Szereplők

Körmendy Sári Elli
Kertész Dezső Dr. Gré 
Békeffy László Bresson, az elegáns gazember
Fehér Gyula  

Technikai stáb

Zsitkovszky Béla operatőr
Tábor János díszlet

Gyártási és bemutatási adatok

Unio gyártó cég
1916. szeptember 22. sajtóbemutató

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm (35 mm), eredeti hossza 1400 méter

Fellelhetőség, források

A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:

  • Mozihét, 1916/24, 29, 33, 39, 40, 53
  • Mozgófénykép Híradó, 1916/24, 26, 27, 29, 31, 33, 39

Bibliográfia

  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MaNDA Könyvtára.) 122. p.;
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  350 p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 310. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MaNDA Könyvtára.) 128. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 86. p.

Tartalom

A film tartalomleírása nem maradt fenn. A korabeli újságokban megjelent fotó-aláírásokból  és cikkekből csak annyit lehet rekonstruálni, hogy a film hőse, Dr. Gré, az Arsène Lupinhez hasonló gentleman betörő, megpróbálja leleplezni ellenfele, a szintén elegáns gazember, Bresson gaztetteit, ami sikerül is neki, de szerelme Elli a gazember áldozata lesz.

Érdekességek

A film forgatásáról werkfotók is megjelentek a korabeli filmes szaksajtóban (Mozgófénykép Híradó, 1916/24, Mozihét, 1916/24). A Mozihét cikkében, mely június 11-én jelent meg arról számolnak be, hogy Unio filmkölcsönző vállalat filmgyártó tevékenységbe kezdett, s a jövő szezonban egy filmsorozat elkészítését tervezi, melynek első darabja, A nevető Szaszkia már el is készült. A cikk a rendező nevét nem említi, s a fennmaradt fotón nem lehet Korda Sándort felfedezni, bár lehet, hogy csak a kép rossz minősége miatt. Mindenesetre, ha a rendező Korda Sándor lett volna, akkor az általa szerkesztett lapban ez valamilyen formában bizonyára megjelent volna. De ehelyett a Mozihét későbbi híradásai Szerémy Zoltánt, a Vígszínház kiváló színészét nevezik meg rendezőnek:

"A nevető Szaszkia bemutatóját nagy érdeklődés előzi meg. A fiatalabb színészgeneráció néhány tehetséges és nagy reményekre jogosító tagja Szerémy mester vezetése mellett A nevető Szaszkia gyors egymásutánban pergő jelenetében ugyancsak kitettek magukért, hogy ez a magyar film minden tekintetben sikerüljön. A közönség rokonszenvező elismeréssel lesz irántuk. " (Mozihét, 1916/33)

"Kertész Dezső, Békeffy László és Körmendy Sári neveit kell megjegyeznünk a szinlapról s a rendező Szerémy Zoltánét, akik mindanyian elismerésre méltó munkát végeztek." (Mozihét, 1916/39)

Galéria

Vélemények

„Az első Unio-film
Már volt alkalmunk több ízben megemlékezni arról a szakma fejlődésére nézve örvendetes tényről, hogy az Unio-filmkölcsönző vállalat a jövő szezonban egy sorozat magyar filmet fog forgalomba hozni. Ezzel a filmgyárak száma Magyarországon ismét szaporodott és az előjelek szerint ismét elsőrangú magyar filmsorozatokkal gazdagodik a jövő évi magyar filmtermelés. Mint most értesülünk, a filmsorozat első filmje A nevető Szaszkia című kalandordráma már teljesen elkészült és a cég legközelebb be is mutatja a szakköröknek. Időszerűnek tartjuk, hogy az első film elkészülése alkalmából néhány szót mondjunk azokról az eredeti és érdekes elvekről, amelyek a céget e filmsorozat elkészítésénél vezették. Mindenekelőtt az volt a sorozat alapelve, hogy a közönségnek valóban olyan filmeket kell bemutatni, amelyek tényleg filmeknek készültek. Nem az volt a vezető szempont a filmsujet kiválasztásánál, hogy nagy, irodalmi nevekhez fűződő és elismert irodalmi remekműveket keressenek, hanem olyan sujeteket íratott a vállalat a sorozat számára, amelyek talán, mint irodalmi alkotások, nem tartoznak a remekművek közé, ám szem előtt tartották mindazokat a kívánságokat, amelyeket a közönség egy filmmel szemben felállít. Az első film hőse egy gentleman-betörő. Ez a gentleman-betörő azonban erősen különbözik a megszokott típustól, amelynek gentleman volta abban nyilvánul, hogy lakkcipőkben és fehér frakkingben dolgozik; ennek minden tette valóban emberi és nem merül ki egész lénye abban, hogy betörő. A film főhőse, amikor arra kerül a sor, valóban úriember, előkelő, elragadó, gyengéd, lovagias, szimpatikus, egyszóval körülbelül az a típus, amelynek legjobb megszemélyesítője eddig Arsén Lupin volt. A főhőst, aki ilyenformán maga is igen érdekes személyiség, a film egy rendkívül izgalmas és fordulatos cselekmény közepébe állítja be. Annyi ötlet, annyi fordulat, drámai helyzet van ebben a filmben, hogy a legutóbbi évek bármely detektivdrámájával felveszi a versenyt leleményesség és érdekesség dolgában. Van ezenkívül a filmnek még egy rendkívüli előnye. A film rendezésénél szem előtt tartották, hogy mindennek, ami filmre kerül, filmszerűnek, képszerűnek kell lennie és ezért Tábor Jánossal, a kiváló rajzolóval készíttették el a terveket az interiőrökhöz és ugyancsak az ő művészi tanácsai alapján keresték ki a plein-air-felvételek helyeit. Az első film tehát, amelyben Körmendy Sári és Kertész Dezső, a Vígszínház tagjai, Fehér Gyula, a Nemzeti Színház tagja és Békeffy László játsszák a főszerepeket és amelynek felvételeit Zitkovszky Béla, a kiváló felvevő-operatőr készítette, minden bizonnyal nagy attrakciója lesz a jövő szezonnak.” (Mozihét, 1916/24)

"Magyar film A nevető Szaszkia, de internacionális viszonylatban is bármikor megállja a helyét. Az Unió derekas munkát végzett ezzel a filmmel, amelynek izgató érdekességü, lebilincselő erejű jelenetekben gazdag meséje az Unió szellemes reklámjai révén ismert is már a szakközönség előtt. Modern történet ez, amelyben a bűn, a frakkba és lakkba öltözött bűn vivja harcát az egész világ ellen. S a harcok közé keveredik egy asszonyi teremtés is, egy harmatos, finom virágszál — aki áldozata lesz a férfiak, a bűn és a törvény kegyetlen harcában." (Mozihét, 1916/39)