Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 5 felvonásos, hossza a 137/1923 számú O.M.B. határozat szerint 1640 méter.
Fellelhetőség, források
kópia |
MNFA, rövid töredék a Vándory hagyatékban |
Bibliográfia
- Mozi és Film, 1923/12, 13, 20
- Képes Mozivilág, 1923/20
- Belügyi Közlöny, 1923/30.. 1154. p.
- Jatzkó Cia, a magyar Jackie Coogan—Baby Peggyről In: Színházi Élet 1923/33
- Világ, 1923. augusztus 10.
- Az Est, 1923. augusztus 11.
- Pesti Napló, 1923. március 11, augusztus 11, 12.
- Magyarország, 1923. augusztus 14. Paimann’s Filmlisten, 1923/385
- Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 63. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 189, 223, 360. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 192. p.
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 245. p.;
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 277. p.
Tartalom
Pegot Martin egy kis faluban éldegél lányával, Irénnel. A faluba cirkusz érkezik, s Irén apja akarata ellenére hozzámegy Nelydoff Artisztidhez, a halemberhez. Házassága rosszul sikerül, részeges férjét néhány év múlva lelövik, s Irén ekkor kislányával visszatér falujába. Az öreg Pegot unokáját magához veszi, de lányának nem bocsát meg. Irén a városba megy. Az öreg is elköltözik a faluból, hogy soha többé ne találkozzon a lányával. Hat év telik el. Irén férjhez megy Palmer Gusztáv háztulajdonoshoz. Jólétben él, mégis boldogtalan, mert elvesztette apját és gyermekét. Nem is sejti, hogy Pegot Martin az unokájával szintén a városba jött, s férjének egyik házában talált menedéket. Az öregember sokat dolgozik, keveset keres, s a kis Anikóban van minden öröme. A kislányt mindenki nagyon szereti, ő a környék kedvence. Egyedül a házgondnok ellenséges velük, s mindent elkövet, hogy hajléktalanná tegye őket. A bájos gyermek azonban megnyeri a háziúr szeretetét is, s a rosszindulatú házgondnokot elbocsátják. Közben Irén detektívekkel keresteti apját és gyermekét. Megtudja, hogy szerettei a városba költöztek, és álnév alatt élnek. A házgondnok bosszúból elrabolja, és Ribár anyónál rejti el a kis Anikót. A kétségbeesett Pegot a háziúr segítségét kéri. A rendőrségnek sikerül a gyermek nyomára bukkanni. A nyomozás közben kiderül az öreg igazi neve, s így Irén végül rátalál apjára és kislányára.
Short English content: Pegot Martin's daughter Irene escapes from the village with Aristid Nelydoff, the fish man of the circus visiting the village. Her marriage has gone wrong, her drunken husband is shot a few years later. Then Irene returns to her village with her little daughter, Anikó. The old Pegot does not forgive his daughter, but he takes his granddaughter. Irene goes to town. The old man moves from the village as well, in order never to meet his daughter. Six years elapses. Irene marries Palmer Gustav the rich house owner. She has prosperous life, but she is unhappy because she has lost both her father and her child. She does not suspect that her father and her daughter also came to the town, and they found refuge in her husband’s house. The old man works a lot but he earns little, and the little Anikó is his all joy. The little girl is loved by everybody, she is the favorite of the neighborhood. Only the caretaker is hostile to them, and he attempts to render them homeless. But the lovely child wins the landlord’ love as well, and the malicious caretaker is dismissed. Meanwhile, Irene is searching for her father and her daughter by detectives. She finds out that they moved to the town, and live under a pseudonym. Out of revenge the caretaker kidnaps small Anikó and hides her at old Mrs. Ribár. The desperate Pegot calls for help of the landlord. The police manage to find the child. During the investigation the old man's real name reveals, so Irene finally finds her father and her little daughter.
Vélemények
„Egy kedves kis apró lányka életét hozza filmre A kis rongyos címen egy tehetséges magyar művészgárda. A film a bájos kis gyermek primadonna. Jaczkó Cia és Muzsnay Bella, a Nemzeti Színház tagja, Vándory Gusztáv és sok kitűnő magyar színész főszereplésével csak nemrégiben készült el. A magyar közönség mindig szívébe zárta az itthon gyártott filmeket. Magyar művészek lelkes, odaadó munkája és tehetsége megérdemlik a publikum szeretetét. Forgáts Antal teljesítménye A kis rongyos rendezésével igazán dicséretre méltó.” (Világ, 1923. augusztus 10.)
„A Gloria filmgyár sikere A kis rongyos. Mint a múlt szezon derekán Jackie Cooganról, úgy most, az új idény elején mindenki a kis Jatzkó Ciáról beszél. Ennek a kisleánynak valami ellenállhatatlan báj van az egyéniségében, amelyet az élesszemű rendező ügyesen kihasználva oly tökéletesen állít elénk a »Kis rongyos« című filmben, hogy senki sem tudja kivonni magát a hatása alól. Forgács Antal, a »Kis rongyos« rendezője már többször megmutatta, hogy nem csak mestere, hanem művésze is a filmnek. Minden eddigi filmjén meglátszott, hogy főképen a szíve vezeti a szcenáriumok kiválasztásánál és az előkelő ízlése a filmnek kidolgozásánál. Ezek a jó tulajdonságai a »Kis rongyos« című filmjénél a legszembetűnőbbek. Ha tekintetbe vesszük azt a meleg sikert, amelyet ez a film már a szakbemutatón aratott, akkor nem csodálkozhatunk azon a kivételes sikeren, amelyet most arat a Tó-moziban estéről-estére. Ebben a filmben minden benne van, ami a jóízlésű moziközönségnek kell. Érdekes mese (lebilincselő jelenetekkel és meglepő fordulatokkal), szép felvételek, művészi rendezés és játék. Ez a film mosolyt derít és könnyet fakaszt egyszerre és a nézők nem tudják, hogy kinek tapsoljanak jobban, a bájos Jatzkó Ciának, vagy kiváló partnereinek, Muzsnay Bellának, Vándorynak és Szarvassy Somának, vagy éppen a szerényen félrevonuló rendezőnek: Forgács Antalnak. A »Kis rongyos« kiválóságát semmi sem bizonyítja jobban, minthogy már Amerika, Olaszország, Jugoszlávia, Csehország és Ausztria is megvették és a 15-én megnyíló Keleti Mozgó is ezzel a filmmel nyitja meg kapuit. A Gloria filmgyár büszke lehet a munkájára.” (Pesti Napló, 1923. augusztus 12.)