Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 8 felvonásos, a 251/1921 számú O.M.B. határozat szerint 2303 méter.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Képes Mozivilág, 1920/34, 44 (bemutatóról)
- Mozihét, 1920/35, 39, 42, 46
- Színházi Élet, 1920/49
- Mozgófénykép Híradó, 1920/39, 52
- Belügyi Közlöny, 1922. 24. p.
- Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 60. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 359. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 95.,177., 283. p.
- Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 217. p.
Tartalom
A történet középpontjában Gibson, az amerikai rendőrkapitány áll, akit, mert titokban egy nagy kalandorbanda vezére is, „fekete kapitány”-nak neveznek. Clifford mérnök feltalálja a távolbaölő gépet, melyet Gibson és bandája szeretne megkaparintani.
Vélemények
Tarkeövy István 8 felvonásos kalandortörténete nem azok közül az amerikai filmek közül vaió, amelyek Amerikában készülnek, vagy játszódnak le és ezzel aztán véget is ér amerikai mivoltuk. Ez játszódhatna Skandináviában, vagy Bulgáriában, mint ahogy nem New-Yorkban készült, hanem Budapesten, amerikai mégis a fölépítésében, a fordulatosságában, a szakadatlan trükkjeiben. Clifford mérnök feltalálja a távolbaölő gépet és Gibson «a fekete kapitány» bandájával el akarja ezt tőle rabolni. De hogy tulajdonképpen mi lesz Clifford találmányával, azt még nem is tudjuk. Majd a film második és harmadik és negyedik része után derül ez csak ki. Mert a négyrészes «Fekete brigád» filmnek az első része csak A fekete kapitány. (Színházi Élet, 1920/49)
„A fekete kapitány című kilencfelvonásos kalandortörténet volt a főpróba nagy eseménye. A legérdekesebb hírek előzték meg a filmet. Felcsigázott kíváncsisággal vártuk a film levetítését, amelyről illetékes szakemberektől a legszebbet és legjobbat hallottuk. És örömmel konstatáljuk e helyen, hogy várakozásunk teljes mértékben kielégült. A fekete kapitány, melynek címszerepet Pártos Gusztáv, ez a kitűnő művész kreálta, egyike a legreprezentálisabb magyar filmeknek. Tarkeovy István, a fiatal író eredeti szüzséjét bravúros módon ültette át a vászonra Fejős Pál a rendező, aki ezúttal ismét tanújelét adta annak, hogy legtöbbet ígérő rendezőink közé tartozik. A trükkök, az érdekes, fordulatos jelenetek egész sorozata ez a film, amelynek főszerepeiben Pártos Gusztávon kívül Gellért Lajos, Bárdi Ödön, Müller Vali, Jankovszky Mara, Ürmössy Anikó és Szeghő Endre művészetét volt alkalmunk megcsodálni.” (Mozihét, 1920/46)