A BÁNAT ASSZONYA

Melancholy Lady (angol címfordítás)

Alkotók

Kertész Mihály rendező (?)

Szereplők

Vásárhelyi Sári Anna, a bánat asszonya
Kiss Ilona Mariska
Szirmai Jolán [máshol: Szirmai Márta] Emma
Tihanyi Lujza  

Technikai stáb

Fröhlich János operatőr

Gyártási és bemutatási adatok

Moskovits Benő gyártó
Edison Filmkölcsönző Vállalat forgalmazó
1916. augusztus 3. sajtóbemutató (?)

1916. november 6. (Royal-nagymozgó)

 bemutató

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, előjátékkal, hossza a korabeli források szerint: 1500 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1916/19, 21, 23, 25, 32, 35, 37, 40, 44, 46, 50
  • Mozihét, 1916/39, 1917/1
  • Az Est, 1916. május 5.
  • Pesti Napló 1916. november 8.
  • Korabeli ismertető (MNFA)
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 83. p.

Tartalom

Anna a munkástelepen él férjével és két lányával. Emma a saját gyermeke, Mariska férje első házasságából származik. Anna gyűlöli és állandóan bántalmazza mostohalányát. Egy nap a férfi rosszul lesz a gyárban, hazavánszorog, s meghal. Halála előtt kéri feleségét, hogy Mariskával éppúgy bánjon, mint édeslányával, mert ha árván maradt gyermekének rossz anyja lesz, megbünteti az Isten. Anna nem teljesíti ura végakaratát, Mariskával továbbra is rosszul bánik. Egy nap, amikor vásárolni megy Emma elkószál a házból és eltéved. Mikor Anna hazatér már csak mostohagyermekét találja otthon, akit ismét megver, mert nem vigyázott testvérére. Az elveszett kislányt Pálmai grófnő találja meg. A gyermektelen asszony magához veszi és adoptálja Emmát. Mariska néhány nap múlva világgá megy, mert nem bírja tovább mostohája kínzásait. Az elcsigázott gyermek egy paraszt kunyhó előtt összeesik a fáradtságtól, s a házban lakó jólelkű paraszt család befogadja. Tizenkét év múlik el. Az asszony, aki hiába kereste elveszett lányát, bánatában az italban keres feledést. Közben elveszett lányából gyönyörű hajadon lett a grófi kastélyban, aki egy autókiránduláson megismerkedik Jeszensky báróval, s egymásba szeretnek.  Mariskának Béla udvarol, aki szeretné mindennel elhalmozni a lányt, de nincs hozzá elég pénze, ezért rabol. Bűne kitudódik, csendőrök kezére kerül, kik szuronyok között viszik végig a falun. Emma és Jeszensky boldogan készülődnek az esküvőjükre, mikor feltűnik az új udvarló, Dr. Károlyi ügyvéd, aki mindent megtesz, hogy elidegenítse egymástól a szerelmeseket. Jeszensky bárónak korábban volt egy barátnője, Ella, aki Dr. Károlyitól megtudja, hogy a báró jegyben jár, s kéri, hogy még egyszer találkozzék vele. A báró készülődik a találkozóra, ahol menyasszonya, akit Károlyi közben értesített, lesben áll, de az utolsó pillanatban meggondolja magát, s nem megy fel Ellához. Igy az ügyvéd áskálódásai eredménytelenek maradnak. Anna elvetődik a grófi kastélyhoz, s az alamizsnát adó grófkisasszonyban felismeri elveszett lányát. Már-már kiejti a szót, „Gyermekem!”, de a nagy felindultságtól összeesik. Mikor magához tér, a grófi pár kérleli, ne árulja el a titkot, mert akkor a vőlegény biztosan visszalépne a házasságtól és így leányát boldogtalanná tenné. A szerencsétlen anya megigéri, hogy hallgatni fog. Megtartják a fényes esküvőt, melyen Anna néma tanúja marad lánya boldogságának. Az esküvő után elhagyja a kastélyt. Időközben kiszabadul Béla, de Mariska nem bocsát meg neki, ezért a harctérre megy, hogy botlásáért másodszor is vezekeljen. Bűntől megtisztulva, hősként, de fél karral tér haza, s mikor Mariska azt is megtudja, hogy csak azért lopott, hogy neki ajándékot vásárolhasson, megbocsát a fiatalembernek. Összeházasodnak, és kibérelnek egy korcsmát a faluban, ahol boldogan élnek. Egy nap ide is betér a testben és lélekben megtört Anna, de már az ital sem segít rajta. Útja a folyóhoz vezet. Egzaltált arccal mered az örvénylő vízre…  Néhány pillanat múlva a parton már nem áll senki sem. (Forrás: korabeli ismertető)

Érdekességek

  • 1913 decemberében ugyanezen a címen mutattak be egy Nordisk produkciót, Betty Nansennel a főszerepben.
  • Roth Gizella moziiskolájának  „hallgatói legközelebb láthatók lesznek a filmen. Most veszik fel ugyanis Moskovics Benő: A bánat asszonya cimü darabját, amelyről az egyik mozilap azt írta, hogy a jövő idény kimagasló magyar szenzációja lesz. Főszereplő: Vásárhelyi Sári, Kiss Ilonka, Kiss Margitka. (Csupa ismeretlen név.)” (Az Est, 1916. május 5.)
  • A korabeli ismertető azt hangsúlyozza, hogy a film készítői szándékosan nem használtak fel elismert író és színészneveket, hanem azt tartották szem előtt, hogy olyan témát dolgozzanak fel, amely filmre készült és olyan szereplőkkel játszassák el, akik a film játéktechnikáját ismerik. 

Galéria

Vélemények

„Új mozicsillag mutatkozik be a közönségnek. Vásárhelyi Sárinak hívják a fiatal művésznőt, aki „A bánat asszonya" című érdekes filmdráma főszerepét kreálta. Megkapó jelenség, nagy tehetséggel megáldva. A bánatos asszony szerepében ellenállhatatlan erővel ragadja magával a közönséget. ... Az izgalmas meséjű film, amely bővelkedik a megható drámai jelenetekben, estéről-estére óriási sikert arat és a kezdődő szezon egyik legnagyobb sikerét jelenti. A film szereplői, élükön az új csillaggal, kiváló művészi produkciót nyújtanak. „A bánat asszonya" egész héten át minden előadáson látható a Royal-nagymozgóban, az Erzsébet-körút és Dob-utca sarkán. (Pesti Napló 1916. november 8.)