Névváltozat: Edmund Uher
Szülei: Uher Ödön cs. kir. udvari fényképész (1859-1931, tottkutasi Szénássy Anna
Sógornője: T. Mátrai Erzsi színésznő
Beceneve: Dönci
Morvaországi gyökerű család sarja. Négyen voltak testvérek. Budapesten járt gimnáziumba, Déván érettségizett. Élénken érdeklődött a technika és a tudomány iránt, tizennyolc éves korára befejezte egy kettős üzemanyagú robbanómotor tervét. Apja műtermében elsajátította a fényképészeti és filmszakmai alapismereteket. Később ugyanitt művészeti vezetőként, operatőrként, főrendezőként dolgozott, majd – egészen kivándorlásáig – saját vállalkozását működtette. Kidolgozott egy eljárást a filmszalag előhívási folyamatának egyszerűsítésére. 1915-től haditudósító volt az első világháborúban és tartalékos főhadnagyként a főhadiszálláson működő „hadi filmközpont" parancsnoka is volt. Szorgalmazta az Uher és a Kino-Riport összefogását, hogy együtt készítsenek filmet IV. Károly és Zita királyné koronázásáról. Az eseményt filmező hét operatőr egyike volt. Filmakadémiát alapított, amelynek tantervét Gellért Lajos állította össze. Uher géptechikát, Márkus László dramaturgiát és jelmeztant, Fenyő Emil színészmesterséget, Gellért mozgáskultúrát, Imre öccse, a stockholmi olimpia ezüstérmese szertornát oktatott. Utolsó rendezése a Gellért Lajos főszereplésével készült O'Hara volt. Ennek elkészülte után az Uher Filmgyár felhagyott a filmkészítéssel. Az 1920-as évek elején Svájcba, majd Németországba, Augsburgba emigrált, ahol a nyomdaipar számára végzett még Budapesten megkezdett fejlesztéseket. 1930-ban szabadalmaztatta a világhírűvé vált Uhertype fényszedő gépet. A gép gyártását saját müncheni cége végezte a MAN, valamint – később – a Messerschmitt és a BMW anyagi támogatásával. A neves tipográfus, Jan Tschichold tizenkét betűtípust tervezett a géphez. A világháború éveiben Uher repülési vállalkozást indított. 1944-ben hatezer alkalmazottat foglalkoztatott. Később Uher Werke néven új céget alapított, amely már nem szedőgépeket, hanem elsősorban magnetofonokat gyártott. 1970-ben fia javára lemondott a cégvezetésről.
1916-ban, filmgyári igazgató korában megnősült, felesége Mátray Betegh Béla újságíró, színházi rendező Ida nevű leánya volt. Fia Alfons Uher.
Korda Sándor mellett ő is az értékesebb, irodalmi művek megfilmesítésének fontosságát szorgalmazta. Mindig törekedett a tökéletességre, a lehető legjobb beállítások megtalálására, és naponta legfeljebb három-négy jelenetet forgatott le. A hazugság díszleteit műterem helyett a Ráday utca kedvezőbb megvilágítású üres üzlethelyiségeiben állíttatta fel. Igényessége és az általa készített filmek művészi hatása miatt a pesti közönség a „magyar Abel Gance"-nak nevezte. Az első magyar Jókai-film rendezője volt.
Forrás: Wikipedia ♦ FamilySearch (keresztelői) ♦ Magyar Grafika, 1984/2.
