Szőts István
rendező, segédrendező, producer

Ludovika Akadémiát végzett, majd 1933-1935 között a Képzőművészeti Főiskolán Aba-Novák Vilmos és Iványi-Grünwald Béla tanítványa volt. Ezután erdélyi birtokán gazdálkodott. 1939 januárjától a Hunnia Filmgyár gyakornoka, a korszak átlagfilmjeinél modernebb, filmszerűbb stílus elvét valló író-producer, Zilahy Lajos mellett volt asszisztens. 1941-től rendező. 1956 tragédiája után, amelynek filmes megörökítésében is részt vett, az emigráció mellett döntött. 1957-ben nem tért vissza Velencéből, ahol Melyiket a kilenc közül? című filmjével díjat nyert. Bécsben élt, filmes munkássága elsősorban az olasz és az osztrák kultúrára hatott. 1964-1969 között az Osztrák Filmakadémia rendező-tanára. Az 1970-es évek óta sokat tartózkodott Magyarországon. 1992-ben Kossuth-díjat, 1994-ben filmes életműdíjat kapott.

Első önálló rendezései két kultúrfilm 1941-ben (Látogatás Kisfaludi Stróbl Zsigmond műtermében, A rönktől a hegedűig), majd a balladai hangvételű, drámai Emberek a havason az 1942-es velencei Biennálén elért sikerével megalapozta hírnevét. Ettől kezdve Szőts magyarországi pályája politikai meghurcoltatások tanúságtétele volt. A filmet 1945 előtt „nem elég mély", 1945 után „túl mély katolicizmusa, hamis népiessége" miatt támadták. 1942-ben az olasz neorealizmus későbbi nagy művészei lelkesen magasztalták a film humanizmusát, merész szociális témáját, természetességét, vizuálisan sűrített, balladisztikus stílusát, ellenfényes technikáját. Vittorio De Sica szicíliai forgatást ajánlott neki Giovanni Verga parasztok, halászok, kénbányászok életét ábrázoló, súlyos, misztikus hangvételű novelláiból, a terv azonban a szövetségesek partraszállása miatt meghiúsult. Ezután a Kádár Kata balladából forgatott idehaza kisfilmet. 1944 januárjában filmvállalatot alapított (Szőts István Filmgyártó és Filmkölcsönző Vállalat Kft.), de produkciója (Tűz a hegyen) befejezetlen maradt. Másik drámai erejű filmje, az 1947-es Ének a búzamezőkről a politikai viszonyok miatt betiltásra került. Szőts tervei politikai, ideológiai okok miatt rendre meghiúsultak. Nagy terve, Varga Katalin a robotmegtagadó jobbágymozgalmat indító erdélyi magyar nemesasszony életéről szóló produkció (Erdélyi Szent Johanna) nem valósult meg. Ausztriában kultúrfilmeket forgatott (A Stephansdom, Bécsi Práter, Egon Schiele).

Felesége filmjeinek állandó női főszereplője, Szellay Alice volt.

Művei: Röpirat a magyar filmművészet ügyében. A szerző kiadása, Budapest, [1945.], G. B. L.: Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúsága: Irodalmi forgatókönyv (Nemzet és emlékezet). Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1987., Szilánkok és gyaluforgácsok. Osiris Kiadó, Budapest, 1999.

Rendező:

1. Emberek a havason (1941-42)
2. Szerelmes szívek - Kádár Kata (1944)
3. Tűz a hegyen (1944, befejezetlen)
4. Ének a búzamezőkről (1947)
5. Melyiket a kilenc közül? (1956)

Forgatókönyv:

1. Emberek a havason (1941-42, Nyírő Józseffel)
2. Szerelmes szívek - Kádár Kata (1944)
3. Ének a búzamezőkről (1947)

Producer:

1. Tűz a hegyen (1944, befejezetlen)

Gyakornok:

1. Karosszék (1939, Ranódy Lászlóval)

Naplóvezető:

1. Halálos tavasz (1939)

Segédrendező:

1. Göre Gábor visszatér (1940, Sass Fülöppel)
2. Ismeretlen ellenfél (1940)
3. Akit elkap az ár (1941)
4. Néma kolostor (1941)

Meg nem va­lósult filmforgatókönyve:

1. Beszterce ostroma (1944)
2. Magdaléna két élete (1944)
3. Erdélyi Szent Johanna
4. G. B. L.: Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúsága

Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon