Szülei: Székely Marcel Márkus építész, Wechler Mária
Testvérei: Székely Lili színésznő, Székely László párizsi dalszövegíró
Lakása: Budapest VI. Király utca 108. (1899-), VI. Szív utca 67. (1933)
Az édesapja által tervezett házban töltötte gyermekkorát, a lépcsőházban látható is az ő és fivére gyermekkori domborműves arcképe. Négy félévet hallgatott a Műegyetemen, majd újságíró lett, a Bolond Istók segédszerkesztője volt. 1919-ben az MTK labdarúgójaként a Tanácsköztársaság napjaiban Berlinbe küldték, de nem tért haza csak a proletárdiktatúra bukását követően. Igazi sportember volt, a futball mellett atletizált és teniszezett is, majd a Sporthírlap tudósítója volt. A húszas évek végén egy újabb alkalommal megint kijutott Berlinbe, de ekkor sem tért haza. Az Ullstein Verlag munkatársa volt, közben pedig Az Újság és a Sporthírlap berlini tudósítója volt. Egyik kollégája szcenáriumíró volt tőle kapott kedvet a filmforgatókönyvek írásához, amit egy idő után a forgatásokon kisebb-nagyobb feladatok váltottak fel. Rendezőasszisztens, majd rendező lett, főleg a berlini Universalnak dolgozott. 1929-től Németországban, 1931-től Magyarországon filmrendező. 1937 decemberében az USA-ba költözött, ahol sikeres film- és TV-rendező volt haláláig. 1967-ben hazalátogatott, hogy egy magyar filmet forgasson, majd 1969-ben és 1971-ben újra Magyarországon járt.
1933. okt. 28-án vette feleségül Ágay Irén színésznőt, akinek halála után 1954-ben Makoldy Klára (Némethy Ella operaénekesnő leánya) lett a második neje.
1929-1932 között négy német filmet rendezett (A szerelem rapszódiája, A nagy vágyakozás, Félrelépések, Egy dúsgazdag ember). Ezután Magyarországon dolgozott, legismertebb munkája a második magyar hangosfilm, az örökzöld Hyppolit, a lakáj. Rendezett könnyed vígjátékokat (Piri mindent tud, Nászút féláron, Szerelemből nősültem), reprezentatív magyaros filmet (Rákóczi induló), de komoly klasszikus irodalmi művek filmadaptációit is (Ida regénye, Légy jó mindhalálig, Két fogoly). 1939-tól az USA-ban rendezett (Csoda a Fő utcában, Szerelem parancsszóra), majd koprodukciós kalandfilmeket (Erőd, Kína császárnője, Cartouche kalandjai) készített. Filmtörténetileg is jelentős az 1962-es angol Triffidek napja c. sci-fi. 1972-ben Budapesten újra megrendezte az 1934-ben már általa elkészített Lila akác c. filmet. A harmincas évek elején megírták róla, hogy a nemzetközi stábbal kiválóan tudott együttműködni és ezt ragyogó nyelvtudásának köszönhette, hiszen a farncia, német, amerikai és magyar stábtagokhoz és színészekhez a saját anyanyelvén szólt.
Rendező:
- Hyppolit, a lakáj (1931, magyar-német)
- Piri mindent tud (1932)
- A repülő arany (1932)
- Iza néni (1933)
- Pardon, tévedtem! (1933, magyar-amerikai-német)
- Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák)
- Ida regénye (1934)
- Lila akác (1934)
- Búzavirág (1934)
- Emmy (1934)
- Bál a Savoyban (1934, magyar-német)
- Café Moszkva (1935)
- Légy jó mindhalálig (1936)
- Szenzáció! (1936, Vajda Lászlóval)
- Nászút féláron (1936)
- Dunparti randevú (1936)
- Lovagias ügy (1936-37)
- Segítség, örököltem! (1937)
- Szerelemből nősültem (1937)
- Pusztai szél (1937)
- A 111-es (1937)
- Két fogoly (1937)
- A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937, magyar-német-osztrák)
- Egy lány elindul (1937)
Forgatókönyvíró:
- Hyppolit, a lakáj (1931, magyar-német)
- Café Moszkva (1935, Tamás Istvánnal)
- Címzett ismeretlen (1935, Bús-Fekete Lászlóval)
Művészeti vezető:
- Halló, Budapest (1935)
Könyve: Hyppolittól a Lila akácig. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1978.
Forrás: Magyar Hangosfilm lexikon ♦ Filmkultúra 1933/11. ♦ FamilySearch (házassági) ♦ Sporthírlap, 1932/16. ♦ Esti Hírlap, 1967/213. ♦ Hétfői Hírek, 1969/18. ♦ Esti Hírlap, 1971/225. ♦ Emlékek a magyar játékfilm történetéből - 4. rész,