Teljes neve: lófő Farczádi Sándor Jenő
Szülei: lófő Farczádi Sándor Ignác magyar királyi állampénztári igazgató (1858 körül - 1942)
Lakása: Budapest, XIV. Döbrentei utca 6. (1942)
Gyermekkorában hegedülni és zongorázni tanult, majd tizenöt éves korában diákzenekart alakított. Gimnáziumi tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban folytatta, majd 1913-ban a kolozsvári egyetemen jogi diplomát szerzett. 1914-től Nagyenyeden vármegyei gyakornok volt. 1918 decemberében családjával Erdélyből menekülni kényszerült, Budapestre jött, ahol vagonlakók lettek a Nyugati pályaudvaron, majd a rendőrségnél, a belügyminisztériumban nyert alkalmazást, utóbb a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság helyettes vezetője lett. 1942-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki. Állandó munkatársa volt a Magyar Muzsikaszó című lapnak. 1934-től, Pápai Molnár Kálmán lemondását követően elnöke volt a Fráter Lóránd Társaságnak. 1944 júniusában, Huszka Jenő lemondása után a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetének igazgatósága elnökéül választotta. Az 1940-es évek elejétől miniszteri tanácsosi tisztséget viselt. 1945-ben letartóztatták és azzal vádolták, hogy a KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság) vezetőjeként emberek tízezreit vitette Felvidékről és Máramarosszigetről az akkori országhatárokon kívül a kormány tudta nélkül, azon a jogcímen, hogy nem volt rendben az illetők állampolgársága. 1947-ben a Népbíróság első fokú ítéletével hat évi börtönre, állásvesztésre és vagyonelkobzásra ítélte. 1947-ben másodfokon hét évre emelték büntetését.
Felesége kézdiszentléleki Székely Irén, akitől gyermekei ifj. lófő farczádi Sándor Jenő orvos és Sándor Júlia.
Rengeteg magyarnótát, több sikeres filmzenét írt. Az 1920-as évek elején keletkeztek első dalai, Halványsárga rózsát bokrétába szedtem című nótájával országos ismertséget szerzett. Több egy- és kétfelvonásos gyermek-operettje került színre Budapesten a Terézkörúti Színpadon, és több mint száz önálló hegedű-koncertet adott a fővárosban. Szenes Andor szövegével 1930-ban a budapesti Városi (ma Erkel) Színházban mutatták be Halványsárga rózsa, később Weekend című operettjét. Szenes Andor szövegeire műdalokat szerzett. Kellér Dezső verseire több nótát is írt, melyekkel sikert aratott. 1920-tól hegedült, népi zenekarokat alakított. Zeneszerzői munkásságában a nóta játszotta a főszerepet, de írt tangót, foxtrottot, valcert és egyéb, a korban divatos tánczenéket.
Zeneszerző:
- Csókolj meg, édes! (1932, Angyal Lászlóval)
- Sportszerelem (1936-37)
- Mámi (1937, Buday Dénessel)
- A kölcsönkért kastély (1937)
- Péntek Rézi (1938)
- Borcsa Amerikában (1938)
- Dankó Pista (1940, Polgár Tiborral)
- Hétszilvafa (1940)
- Házasság (1942)
- Fráter Lóránd (1942)
- Külvárosi őrszoba (1942)
- Négylovas hintó (1942)
- Egy bolond százat csinál (1942)
- Kerek Ferkó (1943)
- Menekülő ember (1943)
- Szováthy Éva (1943)
- Tilos a szerelem (1938)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Wikipedia ♦ Apja gyászjelentése ♦ Film Színház Irodalom, 1943/4. ♦ Magyar Muzsikaszó, 1934/9, 1935/7-8.
