1934-ben alakult. A pécsi egyetem hallgatóinak műkedvelő csoportjaként léptek fel első ízben az egyetemi menza javára tartott jótékonycélú gyűjtésen. A sikert látva 1934 őszén Tolnay és Legenyei újabb koncertet szervezve kibérelték a pécsi színházat. Az egyetem elvégzés után feljöttek Budapestre és bemutatkoztak a rádióban is, ahol tízperces mikrofonpróba után élő adásba kapcsolták az együtteset. Legenyei, miután a Rádió alkalmazottja lett, kénytelen volt kiválni az együttesből, melynek a továbbiakban csak az adminisztrációját vitte és menedzselte a fellépéseket.
Az alapítóik között volt Várkonyi Zoltán budai ciszterci diák, aki műkedvelőtársaságát vonta bele a játékba. Az érettségi után az együttes tagjai Szőnyi (Steidl) Jenő és Fábián György ciszterci diákok a pécsi egyetem joghallgatói lettek. Itt ismerkedtek meg Legenyei Józseffel és két orvostanhallgatóval, Mecseki Rudolffal és Tolnai (Wehrling) Gusztávval, akik szintén csatlakoztak az együtteshez. Rajtuk kívül tagja volt még az együttesnek Jákó (Meltzer) Andor, a "kínai arcú fiú", Kellemesi Andor, Hegyi Béla és Szentgyörgyi Tamás is.
Műsoraikat „ötletelő-estéken“ tervezték, de soha nem írták le. Számaikat gyakran az előadás előtt improvizálták. Számos alkalommal léptek fel jótékonysági esteken és a rádióban. 1938. szilveszterének délelőttjén "Szórakozik a főváros" címmel egyórás önálló műsoruk volt a Stúdióban.
Filmszerepeik:
- Csalódás (1942) - önmaguk
Forrás: Rádióhallgatók Lexikona (1944) ♦ Színházi Magazin, 1941/1. ♦ Délibáb, 1938/52, 1942/10.
