Szülei: kökösi Orbók Mór tanítóképző-intézeti igazgató, Berecz Ilona
Testvére: Orbók Lóránd tanár, spanyol színműíró, fordító
Lakása: Budapest I. Átlós út 18. (1919), IV. Molnár u. 40. (1922), I. Fery Oszkár utca 55. (1931), XI. Bartók Béla u. 72. (1964)
A kolozsvári egyetemen jogi doktorátust szerzett, közben Münchenben élt, majd a párizsi Sorbonne hallgatója. 1912-től az I. világháború kitöréséig a Magyarország c. budapesti napilap párizsi tudósítója volt, de a Pathé-gyár számára némafilmeket is írt. 1919-ben Bernben sajtóattasé, 1920-22-ben nemzetgyűlési képviselő, majd baloldali újságíró. 1933-tól a Függetlenség, 1940-től az Esti Újság munkatársa. Számos színdarabot, filmforgatókönyvet, kabarétréfát írt. Színművei nemzetközi sikert arattak, A tünemény c. darabjából Hollywoodban filmet készítettek.
Első felesége Kovásznay Erzsébet írónő volt, akit 1919. december 8-án vett feleségül és akitől fiai Egressy Attila és Orbók Endre színészek. Tőle 1923-ban elválva 1931. június 17-én feleségül vette Zipek Mária Erzsébetet. Fia, Ifj. Orbók Attila 1939-ben a Színészkamara filmrendező-gyakornoka volt.
Forgatókönyvíró:
- Fekete gyémántok (1938, Mihály Istvánnal)
- Borcsa Amerikában (1938)
- Érik a búzakalász (1938, Mihály Istvánnal)
- Uz Bence (1938)
- Tökéletes férfi (1939)
- Az utolsó Wereczkey (1939)
- Bercsényi huszárok (1939, Nóti Károllyal)
- Vissza az úton (1940)
- A szerelem nem szégyen (1940)
- Tom Sawyer megszökik (1959, TV film)
Meg nem valósult filmforgatókönyvei:
- Húsz év nyomdokán (Magyar Cavalcade) (1939)
- Gróf úr fizessen! (1941)
- Aki mer, az nyer (Fortuna szekerén) (1944)
Kísérőszöveg:
- A Bükk gyöngye, Lillafüred (1942, rövid)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Familysearch (házassági 1919 1931 halotti) ♦ Színházi Magazin, 1939/44. ♦ RTV újság, 1959/49.
