Pályáját kocsigyártóként kezdte. Nem volt iskolázott, de jó kereskedelmi érzékkel rendelkezett és meglátta a moziban rejlő nagy lehetőségeket, már akkor, amikor még csak vándormozik járták az országot sátraikkal. Máról-holnapra abbahagyta eredeti foglalkozását és felcsapott mozisnak. 1906-ban megalapította az első állandó mozit Erdélyben. Ez először a Wesselényi utcai Mezei Szállodában működött. Majd a Ferenc József körúton nyílt meg új mozija az Apolló. Vállalkozásáról, mely nagy sikerrel működött így számolt be a sajtó: „ Az első kolozsvári villamos színház előadásai napról-napra érdekfeszítőbbek. Az újonnan rendelt, szép kivitelű, remekül színezett képek egymást érik a programban, amely változatos és gazdag. A fáradság és odaadás, a melyet a vállalat igazgatója e körül kifejt, méltán megérdemli, a közönség fokozott érdeklődését, mert olyan hasznos és kellemesen szórakoztató élvezetben van része, a milyent egyetlen kóborló villamos színházban föl nem talál. A közönség bizonyára méltányolja ezt a fáradozást és törekvést azzal, hogy mentől számosabban látogatja az első kolozsvári villamos színházat.” (Ellenzék, 1906. szeptember 18.)
A mozi vezetése mellett filmfelvételek készítésével is megpróbálkozott: „ A Szamos-parti városban megjelenő Ellenzék című lap 1907. december 19-ei számában a következő hírt közölte: „Az első kolozsvári villamos színház e hó 22-én (vasárnap) délelőtt 11-12 óráig fényképfelvételeket eszközöl a korzóról. A villamos színház tulajdonosa még a nemzeti táncokról is vesz felvételeket.” A „forgatás” sikerességét jelzi, hogy alig két héttel ezután az Apolló Színház műsorra is tűzte a felvételeket Kolozsvári látkép címmel. Öt mozzanatot mutatott be a város életéből: „1. A városi korzó. 2. Mátyás király szobra. 3. Bartók püspök temetése. 4. Román tánc. 5. Földészeink tánca, előadva földész gazdáink szép leányai és fiai által.”3 Udvari András más filmeket is készített. 1908 júniusában filmre vette a kolozsvári vasúti munkások egyesületének zászlószentelési ünnepségét, s néhány napra rá a színházban előadott Gépírókisasszony című darabot. Az ünnepséget bemutató filmről az egykori sajtó így írt: „Elismerést érdemel az Apolló Színház agilis igazgató-tulajdonosa, aki mozgófényképben megrögzítette a vasutasok lobogószentelését, ünnepélyes, szép és megkapó felvétel lett készítve a gyülekezésről az állomásnál, az elindulásról, a gyönyörű díszmenet felvonulása a Wesselényi Miklós utcán, továbbá a díszsátornál történt felavatandó zászló szegbe verése. Délután mozgóban le lett véve a Fellegvári oldal és az Erzsébet út, a Rákóczi-kerti kioszk a közönséggel és a tó, ahol épp akkor nagy ribillió támadt, egy fiatal ember vízbe fordult, amit szintén sikerült felvenni. Ez a gyönyörű helyi szenzációs kép legközelebb műsorra jön, ahol viszontláthatja magát mindenki a fehér színpadon.”4
Pár esztendő alatt a mozi Kolozsváron is nélkülözhetetlen szórakozóhellyé vált. Udvari meggazdagodott a vállalkozásából és terjeszkedni kezdett. 1910-ben a városnak akkor még a szélén lévő elhanyagolt üres telken felépítette a 17 lakást, tíz üzletet, és egy 600 férőhelyes filmszínháznak is helyet adó, Kappeter Géza által tervezett Uránia-palotát. 1911. július 12-én megalapította az Uránia Kolozsvári Tudományos Színház Részvénytársaságot. Melynek az alapító okiratban megfogalmazott feladata: tudományos, irodalmi és művészeti témák bemutatása, felolvasások és hangversenyek rendezése, ezek keretében művészek szerepeltetése volt.
Felesége: valószínüleg szül. Friedman Renée, házasságkötés 1912
Lakáscíme halálakor: Kolozsvár, Trajan utca 23.
Forrás: Ellenzék, 1906. szeptember 18. ♦ Központi Értesítő, 1911. augusztus 10. ♦ Keleti Ujság, 1936. január 1. ♦ Xantus Gábor: Filmjáték Mozifalván In: Korunk, 2002/1 ♦ Moldován Árpád Zsolt: Az erdélyi némafilmgyártás a korabeli magyar sajtó tükrében. Filmtett, 2005. január 15. ♦ Killyéni András: Közművelődés, szabadidő a 19. század végi Kolozsváron In:Művelődés, 2015. május 1,