Eredeti neve: Páskuj Endre
Kitüntetései: SZOT-díj (1985), Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1987)
Lakcíme: Kispest, Fő tér 2. (1941-1944), Budapest XIV. Abonyi utca 6. I/4. (1945), VIII. Aggteleki utca 2. (1946-1948), VIII. Kiss József utca 2. (1987)
Az eredélyi Páskuj vagy Paskulián örmény családból származott. Saját bevallása szerint színtévesztő volt. Érettségi után Csók István tanítványaként 1924-ben a Képzőművészeti Főiskola festő tanszakán szerzett diplomát, de nem tudott elhelyezkedni. Tanult a Nemzeti Zenedében is, majd egy kispesti tanonciskolában rajztanárként dolgozott. Gyermekkora óta tanult hegedűlni, ezért ekkor diákzenekart alapítva mozikban játszottak a némafilmek alatt. Gyerekkorától kezdve szerette a mozit, s mikor mozizenész lett, egy-egy filmet olyan sokszor látott, hogy észrevétlenül megtanulta a filmkészítést. Végül kedvet kapott a filmírásra és megnyerte a Színházi Élet egyik pályázatát, ezért kijárogatott a filmgyárba, ahol hamarosan felfigyeltek rá. 1934-től a Magyar Film Irodában rajzfilmek és reklámfilmek készítésében grafikusként, operatőrként és rendezeőként is közreműködött. 1941-től az MFI Reklámfilm osztályának művészeti vezetőjévé nevezték ki, rajzos híradókat és okatatófilmeket készítettek. 1948-tól a Magyar Rádió munkatársa lett, előbb mint zenei munkatárs, majd 1950-től a vasárnap délőtti műsorok rendezője. 1952-ben prózai műsorokkal is megbízták. Élete során több több gyermekműsort szerkesztett. Ifjúsági regényei jelentek meg (pl. a Szíriusz kapitány kalandjai sorozat). Ő volt az első magyar rádiós sorozat, szappanopera, A Szabó család rendezője 1959. június 30-tól 1987-ig. A rádiójáték több évtizeden keresztül rendkívüli népszerűségnek örvendett, hallgatók százezreit ültette hétfőnként a rádiókészülékek elé, hogy nyomon kövessék Szabóék életének fordulatait. Legnépszerűbb rádiós sorozatai voltak a Kíváncsiak Klubja, a Csinn-Bumm Cirkusz, a Csilicsala csodái, a Mikrobi és a Szíriusz kapitány, ami később könyvalakban is megjelent. Egyes rádiós műsorait ugyanis később átdolgozta és kiadva vagy színpadra alkalmazta.
Felesége Vörösmarty Lili színésznő volt, akitől 1964-ben megözvegyült. 1966 körül Erőss Ágota lett a felesége, akitől gyermekei László Krisztina és László Endre Márton, a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat alapítója.
1936-ban Balázs Mária társzerzője volt annak Pókháló c. produkciójában. 1941-től tagja volt a Filmkamara filmírói, majd 1942-től segédoperatőri csoportjának.
Rendező:
- Mindenkinek! [Dreher sör] (én, reklám)
- [Pluma paplan] (én. reklám)
Rendezőasszisztens:
- Pókháló (1936, Balázs Máriával)
Forgatókönyvíró:
- Pókháló (1936, Balázs Máriával)
Gyakornok:
- Budai cukrászda (1935)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Wikipedia ♦ Délibáb, 1936/27. ♦ Gyászjelentése ♦ A film, 1936/6. ♦ Pesti Műsor, 1977/7. ♦ Magyar Nemzet, 1981/124. ♦ Keleti Újság, 1942/14.