Szülei: Kazal (Knoll) Károly gazdasági munkáspénztári osztályvezető, Herok Margit (esküvő: 1910)
Díjai: Érdemes művész (1966)
Édesapja 1917-ben az I. világháborúban elesett, ezután édesanyja tartotta el a családot. Nagyon rossz tanuló volt, ezért kimaradt az iskolából és újságkihordónak állt. Később kifutófiú és pincér lett, majd beiratkozott Rákosi Szidi színiiskolájába, amit 1929-ben végzett el. Statiszta-kardalos volt a Király Színházban, majd a Bethlen téri színházban lépett fel. Első komolyabb szerződése Miskolchoz kötötte, ahol bonvivánszerepekkel bízták meg, de Ádámot is eljátszhatta a Tragédiában. Rövid csongrádi kitérő után 1936-tól szabadúszóként különböző budapesti varietékben és zenés színházakban lépett fel, ezzel egyidőben az éjszakai élet egyik jellegzetes slágerénekese volt. 1936 elején Kertész Miklós jazz-zenekarának énekese volt a Spolarich kávéházban, műsorukat a rádió gyakran közvetítette. 1937 decemberében jelent meg első hanglemezsorozata az ABC-Sternberg lemezcégnél Lantos Jenő jazz zenekarának és Mursi Elek cigányzenekarának kíséretében. 1939 júliusában csatlakozott a dr. Ilosvay Gusztáv vezette énekegyütteshez, ahol a pályakezdő Ákos Stefivel és Holéczy Ákossal együtt énekelt. Lemezfelvételeik mellett gyakran szerepeltek a rádióban és az Angolparkban. A következő év elején jelentek meg első hanglemezei a Pátria lemezcégnél, ahol Buttola Ede zenekarának kíséretében énekelte az aktuális slágereket. 1940 közepéig együtt dolgozott még Ilosvayékkal, majd az év nyarától új partnernője Major Ida lett, akivel számos hanglemezt készített a Patria és a Durium cégeknél, de a rádiónak is kedvelt szereplői voltak. 1943 elején a fővárosi Komédia színpadon játszott, később a Royal Revüszínházból átkeresztelt Revüpalotához szerződött, ezt azonban a német megszállás idején bezárták. A háború végéig tartó időszakáról ellentétes információk maradtak fenn. 1945 után kabarékban, varietékben szerepelt, 1948-1951 között a Fővárosi Vígszínházban játszott, 1951-től haláláig a Vidám Színpad tagja volt. Az ötvenes években főleg táncdalénekesként ismerték, slágereket és politikai demagóg slágereket egyaránt énekelt. A televízió megjelenésével gyakran lépett fel kuplékkal, kabarészámokkal a képernyőn, ami tovább növelte népszerűségét.
Felesége: Boros (Hafinecz) Ica színésznő volt, akitől lánya Kazal Kinga. Későbbi felesége Balogh Erzsi színésznő.
Negyvenes évekbeli filmjeiben énekeseket alakított, később inkább komikus volt.
Filmszerepei:
- Isten rabjai (1942)
- Ragaszkodom a szerelemhez (1943) - jazzdobos
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Wikipedia ♦ Budapesti Közlöny, 1944/98. ♦ FamilySearch (születési) ♦ Esti Kurir, 1937/286. ♦ Ellenzék, 1944/88.