Szülei: Kabók Imre városi levéltáros, adóhivatalnok, Inotai Rozália
Lakásda: Budapest VI. Jókai tér 8. (1949)
Középiskoláit elvégezve, bankhivatalnok lett. 24 éves korában Újházi Ede fedezte fel egy műkedvelő előadáson, majd 1905-1907 között az Országos Színészegyesület iskolájába járt. 1907-ben a vígszínházi színésziskola ösztöndíjasaként Faludi Sándor a Modern Színház Cabaret-hoz szerződtette. Később a Bonbonniére, a Royal Orfeum, a Városligeti Színkör szerződtette, majd Nagy Endre kabaréjában, az Érdekes Kabaréban, a Medgyaszay Színházban játszott. 1914-ben bevonult és 1918-ig katonai frontszolgálatot teljesített. Főhadnagyi rangban szerelt le. 1919 május elsején Budapesten versszavalattal szerepelt az ünnepi műsorban. Az 1920-as években a Madách Színház, a Pódium és a Pesti Kabaré, a Városi, a Magyar Színház és a Terézkörúti Színpad tagja volt. 1932-34 között a Kamara, 1934-35-ben a Bethlen-téri Színházban, 1936-tól a Nemzeti Színházban játszott. 1942-ben névtelen levélben alaptalanul feljelentett egy kereskedőt, aki kijátszotta a zsidótörvényeket, emiatt akkor nyolchónapi, 1947-ben pedig újabb kilenchónapi börtönre ítélték. Mivel a Turul Bajtársi Egyesület tiszteletbeli patrónusa volt, az Igazolóbizottság 1945-ben három évre eltiltotta a szerepléstől.
Egyetlen filmes főszerepét a Göre Gábor 1913-as némafilm változatának címszerepét az író, Gárdonyi Géza javaslatára kapta meg. Falusi parasztemberek megformálásával a magyar hangosfilmek kedvelt epizódistája volt, de két produkcióban (Két fogoly, Isten rabjai) szerzetesként is látható.
Filmszerepei:
- Bernáték kikocsiznak (1912, rövid, szkeccs)
- Gyerünk nyaralni (1913, rövid, szkeccs) - Toni, separé pincér
- Göre Gábor bíró úr kalandozásai Budapesten Első eresztés (1913) – Göre Gábor
- Göre Gábor bíró úr pesti kalandozásai (Második eresztés!) - Göre Gábor
- A föld rabjai (1917)
- Az utolsó hajnal (1917) - a lord egyik barátja
- A vén bakancsos és fia, a huszár (1917) – Veres Frici
- A baba (1919) – Páter Maximin rendőrfőnök
- Tilos a csók (1919) – miniszterelnök
- Piri mindent tud (1932) – házfelügyelő
- A repülő arany (1932) – földműves
- Budai cukrászda (1935) – Suba Nagy Gergely, Dr. Demeczky páciense
- Sárga csikó (1936) – Csárdás gazda
- Két fogoly (1937) – szerzetes
- Pillanatnyi pénzzavar (1937-38) – elnökségi tag
- Toprini nász (1939) – vendég a mulatóban
- Szervusz, Péter! (1939) – Kulhanek lókupec
- Az utolsó Wereczkey (1939) – parasztember
- Mária két éjszakája (1939) – János, Forgách Péter inasa
- Sok hűhó Emmiért (1939) – János pásztor
- Hétszilvafa (1939) – pincér
- Sárga rózsa (1940) – Tiszai átkelőnél pletykáló férfi
- Édes ellenfél (1941) – banktisztviselő
- A beszélő köntös (1941) – kecskeméti férfi a szabónál
- Bob herceg (1941) – Milánius szappanfőző
- Férfihűség (1942) – statiszta
- Heten, mint a gonoszok (1942) – kocsmai vendég
- Isten rabjai (1942) – szerzetes
- Szeptember végén (1942) – vendég a kocsmában
- Lejtőn (1943) – templomi szolga
- A 28-as (1943) – színész
- Sárga kaszinó (1943)
- Féltékenység (1943) – parasztember
- Futótűz (1943) – pék
- És a vakok látnak... (1943) – utas a vonaton
- Nemes Rózsa (1943) – Fogarasi, falusi bíró
- Aranypáva (1943) – vendég az Aranypávában
- Sári bíró (1943) – falusi férfi
- Zörgetnek az ablakon (1943)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ 8 Órai Újság, 1943/275. ♦ Szabadság, 1947/201. ♦ Film, színház, muzsika, 1969/18. ♦ FamilySearch (születési halotti)