Eredeti neve: Krippen Mária, születési anyakönyv szerint Kripl Maria Anna.
Apja: Krippel József ácsmester.
Kora gyermekkorától dolgozott, előbb pesztonkaként, majd szolgálóként. Tizenhat éves korában kezdett statisztálni Hubay Gusztáv társulatában. 1867-ben már Budán lépett fel. 1869-ben a kolozsvári színház társulatához szerződött. 1872-ben lett a Nemzeti Színház tagja, ettől kezdve egy szezon kivételével – 1900-ban átszerződött a Vígszínházhoz – haláláig ott játszott. 1893-tól a Színművészeti Akadémia tanára. Pályája során mintegy háromszáz szerepet játszott el. Elsősorban tragikus szerepkörökben tűnt ki. Játszotta Shakespeare nőalakjait, Antigonét, Elektrát, Kleopátrát, Lady Machbethet, Stuart Máriát. Szívesen adott elő verseket. Janovics Jenő érdeme, hogy játékát filmek is megörökítették. A kolozsvári filmgyártás megteremtője, aki egykor Jászai Mari tanítványa volt a Színi Akadémián, két Kolozsváron forgatott film főszerepét bízta rá. A toloncban Ördög Sárát, a Bánk bán 1914-es filmváltozatában Gertrudis királynét alakította. Sajnos a Bánk bán kópiája elveszett, A tolonc digitális restaurálása jelenleg folyik. Ezen kívül a Nemzeti Színház centenáriuma alkalmából készült dokumentumfilmben láthatunk egy rövid felvételt Stuart Mária alakításából.
Janovics A Farkas utcai színház című, 1941-ben megjelent kötetében így ír róla: „A természet megadott neki mindent: hangja a legtökéletesebb, minden érzést kifejező zene volt. Aki egyszer hallotta, sohasem felejti. Örökre fülében cseng a zengése. Termetén Juno méltósága ömlött el. Gertrudisa ízről-ízre király volt. Néhány hónapi megszakítással 53 évig egyfolytában tündökölt a Nemzeti Színház élén. Tüneményes pályájának legemlékezetesebb állomáshelyei: Antigone, Elektra, Phaedra, Lady Machbeth, Venturia, Porcia, az Essex gróf és Stuart Mária Erzsébetje, Bánk bán Gertrudisa, a Tolonc Ördög Sárája, III. Richárd Margit királynője, Sappho, Medea, Klytemnestra, Kleopatra, az Otthon Magdája, a John Gabriel Borkman Rentheim Ellája, a Bizánc Irénéje és megszámlálhatatlanul sok más szerep. Jászai Mari volt az Ember tragédiájának első nagy Évája. Utoljára 1925. december 3-án lépett fel az Aranyember Teréza mamájában. Felülmúlhatatlan volt mint szavaló. Akinek megadatott az a rendkívüli élmény, hogy az ő ajakáról hallhatta a "Szózat"-ot vagy valamelyik Petőfi verset, az sohasem fogja elfelejteni.”
Filmjei:
