Díjai: Jászai Mari-díj (1956), Érdemes művész (1980), a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1995)
Beceneve: Titi
Lakása: Budapest XII. Matyó utca
Dédapja operaénekes volt és édesanyja is az operaénekesnői pályán indult el. Gyermekszínészként kezdte, majd 1941-ben elvégezte a Színiakadémiát. 1942-ben a Nemzeti Zenedében is oklevelet nyert hegedű szakon. 1947-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen művészettörténet-filozófia szakon szerzett diplomát. 1941-ben Szegeden, 1942-től Pécsett játszott, illetve egy ideig a budapesti Royal Revü Színházban is. 1945 után a Szabad, a Magyar, a Víg-, illetve a Belvárosi Színházban lépett fel. 1950-51-ben az Úttörő Színház, 1951-től 1957-ig a Vidám Színpad rendezője, majd 1957-1959 között a Fővárosi Operettszínház főrendezője. 1960-ban az újonnan megnyitott kísérleti zenés színházhoz, a Petőfi Színházhoz szerződött, melynek megszűntéig nagy lelekesedéssel vett részt legnagyobb musicaljeiben. 1964-től haláláig a Vidám Színpadon játszott és rendezett is. 1948-1951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított.
Sokoldalú, kísérletező, a középszert elutasító, maximalista művész volt, aki a prózai szerepektől az énekes szerepeken át a táncos darabokig sikeres alakításokat tudhatott magáénak. Egyike volt az első sanzonénekeseknek és musicalszínészeknek, akik a műfaj magyarországi megjelenésének ikonikus figuráivá váltak. Ő volt az "Egy szerelem három éjszakája" c. musical első Viktora, és a "Koldusopera" Leprás Mátyása. Sokat tett a Jégrevü, és általában a revü műfajáért, amely kezei alatt másodvirágzását érte meg a magyar színpadon. Rendszeres szereplője volt rádiójátékoknak, a Szabó családnak és kabaréknak, de az akkor induló televízióban is úttörő szerepet vállalt.
1949-től több filmben szerepelt, illetve televíziós produkciókban is játszott, egyik legemlékezetesebb alakítása volt az Állami áruház Klimkója, de többnyire epizódszerepekben láthatta a közönség. Egyik leghíresebb slágere, a "Párizsban szép a nyár", a Két vallomás (1957) c. film betétdala volt, a filmben azonban nem szerepelt. Egyik leghíresebb monológjából, az Andaxin kora címűből animációs film is készült.
Filmszerepei:
- Halálos tavasz (1939) - statiszta az estélyen
- Ne kérdezd, ki voltam (1941) - zenész a szállodában
- A cigány (1941) - Csicsei Sompi Lajos
- Muzsikáló május (1941, rövid)
- És a vakok látnak... (1943) - Balázs barátja
- Ördöglovas (1943)
- Ludas Matyi (1949) - színész
- Déryné (1951) - Balogh
- Gyarmat a föld alatt (1951) - statiszta katonaruhában
- Állami áruház (1952) - Klimkó
- A város alatt (1953) - Zederspitz
- Föltámadott a tenger (1953) - a Pilvax pincére
- Rokonok (1954) - hivatalnok
- A bűvös szék (1954, rövidfilm)
- Az élet hídja (1955) - Kicskó
- A csodacsatár (1956) - Filippo, a költő
- Dollárpapa (1956) - a főispán fia
- Fekete szem éjszakája (1958) - Georgina férjének, barátja
- Micsoda éjszaka (1958) - Willy
- Délibáb minden mennyiségben (1961)
- Májusi körhinta (1962, tévéfilm)
- A tizedes meg a többiek (1965) - Gutnacht, német tiszt
- És akkor a pasas... (1966) - német filmrendező
- Nem várok holnapig... (1967)
- Halálnak halála - Ez kecske c. jelenet (1969, TV film)
- Az ember tragédiája (1969, TV film)
- A halhatatlan légiós, akit csak péhovárdnak hívtak (1970) - színész
- Kapaszkodj a fellegekbe! (1971) - herceg
- Aranyborjú (1973, TV film) 2. rész
- Trisztán (1975, TV film)
- Elnökasszony (1976, TV film)
- Kojak Budapesten (1980) - konferanszié a bárban
- A végzet asszonya (1983, TV film) - Bakonyi Géza, Apa
- A varázsló álma (1986, TV film)
- Vörös vurstli (1991) - uzsorás
Ötlet:
- Napfény a jégen (1961)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Film, Színház, Muzsika, 1961/5. ♦ Szabad Föld, 1987/32.