Eredeti neve: Gertler Győző
Szülei: Gertler Adolf, Berger Friderika
Díjai: Kossuth-díj (1957), Kiváló művész (1966)
Lakása: Budapest VIII. Tavaszmező utca 20. (1934), VII. Akácfa u. 6. (1945), II. Kupeczky utca 4. (1969)
Apja kereskedő volt. Banktisztviselő, majd 1924-ben Rákosi Szidi színiiskoláját végezte. Ezután „Gáth Viktor” művésznéven a pécsi színházban játszott, illetve rendezett is. 1927-ben Berlinbe ment, ahol az UFA-filmgyárban segédrendező és vágó volt. 1933-ban Bécsbe költözött át, majd rövidesen hazatért. 1938-ban a rövid fennállású Terra Film Kft. egyik tulajdonosa. 1938-ig itthon rendező, ezután a zsidótörvények miatt nem dolgozhatott, illetve munkaszolgálatra hívták be. 1945-ben a Hunnia Filmgyár igazgatója, emellett saját filmiskolát tartott fenn. 1948-tól 1954-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán filmrendezést tanított.
Felesége Sörös Erzsébet színésznő, vágóasszisztens, akitől 1948 elején elvált. Második felesége Horváth Róza volt, akit 1951-ben vett feleségül.
Emlékezetes sikere volt a Mária nővér magyar változata Svéd Sándor operaénekessel a főszerepben, valamint a Bónyi Adorján-adaptáció, az Elcserélt ember. A II. világháború után a vezető rendezők egyike lett, több filmtörténeti jelentőségű produkciót rendezett (Díszmagyar, Állami áruház, Gázolás, Dollárpapa, Felfelé a lejtőn, stb.).
Rendező:
- Az ellopott szerda (1933)
- Én voltam (1936, Bárdos Artúrral)
- Mária nővér (1936)
- A férfi mind őrült (1937)
- Marika (1937)
- Elcserélt ember (1938)
- Cifra nyomorúság (1938)
- A leányvári boszorkány (1938)
Művészeti vezető:
- Évforduló (1936)
Forgatókönyvíró:
- Elcserélt ember (1938)
Vágó:
- Peter (1934, német)
Könyve: Az én filmem. A szerző kiadása, [Budapest], 1942.
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ FamilySearch (házassági 1934 halotti)