Szülei: dr. Fényes Lajos orvos, Englerth Julianna
Testvére: Fényes Imre
Lakása: Budapest VII. Wesselényi utca 27. (1948)
Az 1940-es évek egyik legnépszerűbb táncdal- és jazzénekese volt. A régi nagy énekes nemzedék utolsó képviselője volt. Apja családja Nagykárolyból származott. Gimnazista korában, 15 évesen Pünkösdi Andortól magánórákat vett. 1936-ban a Royal színházban mutakozott be a 3:1 a szerelem javéára című operettben. 1940 körül. Nem sokkal később már férjnél volt, de a férje (vezetékneve: Vajda?) meghalt és kislányát Julikát a szülei nevelték. Ő származása miatt barátoknál és ismerősöknél bujkált, lemezeit és fellépéseit Károlyi Kató néven vállalta. 1942-ben a Hungária szállóban megismerkedett Leonard Schellerrel, aki Budapesten a Wehrmacht hadtápfőnöke volt. A barátnője lett, és együtt zsidók tucatjainak életét mentették meg vidéken és Károly körúti lakásukon. A háború után Schellert félholtra verték, őt pedig megbélyegezték, amire ő úgy reagált, hogy cserben hagyta és elhatárolódott tőle. Művésznevét is megváltoztatta Fényes Katóra. Anyagilag ugyan segítette, de akkor már igazi sztár volt, aki angolul és franciául énekelt amerikai klubokban, nagykövetségeken. A Dubarry kávéház, a Park Klub, a Savoy és a Cafe de Paris sztárja volt, Horváth Jenő és Cziffra György kísérte zongorán. Elsőként énekelt Frank Sinatra és Judy Garland-számokat, amerikai musical dalokat Pesten. Fellépett külföldi követségeken és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság rendezvényein is. Ő volt az a dizőz, akivel 1946-ban a Casanova bárban megtörtént az az öngyilkos jelenet, amelyet később az Eldorádó című filmben is feldolgoztak. A kommunista hatalom megerősödésével kiszorult a művészi életből és belső elhárítás ellene fordult, rendszeresen kihallgatták és zaklatták, koncertjeit letiltották, majd 1949-től a rádió műsorairól is száműzték minden lemezét. 1947. december 6-án távozott az országból, barátnője apja, dr. Csornoky Viktor nagykövet, kisgazdapárti politikus szerzett neki diplomáciai útlevelet. 1948 tavaszán Brüsszelben vendégszerepelt, ahol az odaszivárgott nyilasok többször is megfenyegették. Ezt követően Svájcban és Belgiumban élt, de Amerikában is turnézott, majd Münchenben telepedett le, ahol egy lelki segélyszolgálatnál pszicológusként tevékenykedett. 1964-ben váratlanul hazahívták, néhány koncertet adott, majd a rákövetkező évben visszament az NSZK-ba. Utoljára 1965-ben állt Magyarországon színpadra, ekkor a Budai Parkszínpadon lépett fel. 1991. nyarán ismét hazalátogatott és akkor megjelent LP-jét dedikálta a főváros több helyén. 1992. novemberében ismét hazalátogatott, ekkor a róla megjelent életrajzi könyvet dedikálta. Utolsó férjétől 2009-ben özvegyült meg.
Az 1944-es Ez történt Budapesten című filmben vele vették fel A te szerelmed, kedvesem című betétdalt amit a bárjelentben helyette Hlatky Edit énekelt. 1946-ban vele kezdték forgatni a Jazzpresso című rövidfilmet, amely azonban sosem készült el.
Filmszerepei:
- Ez történt Budapesten (1944) - dizőz [csak hang]
- Jazzpresso (1946, rövid, befejezetlen)
Róla: Ézsiás Erzsébet: Csupa könny a szobám - Fényes Kató életregénye
Forrás: Magánbeszélgetés (Juszt László interjúja, München, ATV 2009.) ♦ Világ, 1946/449. ♦ Telefonkönyv, 1948. ♦ Világ, 1948/835. ♦ Fábián Titusz: Szélben pálmalevél ♦ Népszava, 1991/171. ♦ FamilySearch (szülei házassági)