Eredeti neve: Ertl Irén
Apja: Ertl Károly dobozgyári munkás
Anyja: Molnár Anna háztartásbeli
Az elemi, majd a polgári iskola elvégzése után az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját végezte 1932-ben. Színi tanulmányainak befejezése után 1932 őszétől a Kassai Színház magyar társulatához szerződött, majd Radó Vilmos színigazgató invitálására visszajött Magyarországra. 1938-39-ben az egyik Filmgyárnál volt szerződése. 1940-ben a székely városok részére alakított társulatnak lett tagja , majd az 1941/42-es évedban a Kassa-Miskolc színtársulat primadonnája lett. Az 1942/43-as évadban a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött vezető színésznőnek. Az 1943/44-es évadot a szegedi Nemzeti Színházban töltötte. 1944 nyarán a Győr-Soproni Színtársulathoz szerződött, ahol a háborús viszonyok miatt már alig került sor előadásra, de mégis itt lépett életében utoljára színpadra. 1944. december 21-én Nagykanizsán férjhez ment Dr. Balla Istvánhoz, aki ekkor Nyíregyháza közellátási vezetője volt. 1945. áprilisában férjét letartóztatták és Nyíregyházán a Népbíróság személyes intrikák sorozataként több évig fogva tartotta. Szabadulása után, mint a rendszer ellenségét tartották számon, visszakerülni értelmiségi pályára élete végéig nem tudott, és nem is akart. (Ezekről az időkről a „Személyes történelem: Sóstói út 53.” című családregényben olvasható pontos adat.) Erdész Irén hűségesen kitartott férje és időközben született három gyermeke mellett. A nélkülözések, a nem mindennapi terhek megviselték egészségét: gyógyíthatatlan asztmája és ennek okaként fellépő szívelégtelensége miatt Nyíregyházán halt meg úgy, hogy az utolsó percig egyfajta reményként azzal áltatta magát, hogy letudva a családanyai szerepeket, visszatér a színpadra.
Reprezentatív jelenség volt, akit a magánszínházak igazgatói első sorban emiatt szerződtettek. Iskolázott hangja, tánctudása többnyire az operettek női primadonna szerepére skatulyázta be. 1942-ben Márai Sándor "Kaland” című drámájában, 1943-ban Sík Sándor "Égig érő torony" című színdarabjában, majd az Ember Tragédiája Hyppiájaként bizonyítja, hogy prózai szerepre is kiválóan alkalmas.
Gyermekei: Gábor (1945. október 6. -) agrármérnök, István (1948. október 27. -) agrármérnök, Anna (1950. január 23. -) pszichológus, író.
A filmgyáraknál nagy jövőt jósoltak neki, de csak kisebb epizódszerepekig jutott el. Filmjeivel nincs sikere, azt mondják, kevésbé fotogén, pedig 1938-ban a Papucshős forgatása előtt beharangozták: övé lesz a női főszerep.
Szerepei:
- Papucshős (1938) - vendég az eljegyzésen
- Pénz áll a házhoz (1939) - Décsiné
Forrás: Hoczáné Kis Judit kutatása és azonosítása / Erdész Irén gyermekeinek közlése
