Szülei: Bingert Ferenc községi főjegyző (1858 körül-1926), Berge-Lembing Zsófia
Lakása: Budapest, VIII. Eszterházy utca 16. (1921), I. Ábel Jenő utca 29. (1922), I. Verpeléti út 10. (1924), XIV. Gyarmat utca 12/b. (1940-1943)
Államtudományi doktorátus megszerzése és I. világháborús katonai szolgálat után - amely során tüzérfőhadnagyi rangot ért el - a belügyminisztériumba került, ahol sokáig a rendőrségi ügyosztályon dolgozott. Mint fiatal rendőrkapitanyt a belügyminisztérium rendőri szervezeti és közbiztonsági osztályára helyezték, nyelvtudása miatt pedig őt küldték a nemzetközi kongresszusokra, New Yorkba, Berlinbe, Párizsba és más külföldi városokba. 1924 januárjától a mozgófénykép-gépkezelői tanfolyam egyik szakelőadója lett, az év júniusában pedig a belügyminiszter a Magyarországi Artista Egyesület miniszteri biztosának helyettesévé nevezte ki. Nem sokkal kesőbb varatlanul a moziügyek és a rendőrileg engedélyezett mutatványokat intéző ügyosztályra került át miniszteri titkári rangban. Ebben a minőségében hosszabb tanulmányutat tett Angliaban, Németországban, Franciaországban és Belgiumban. 1925-ben a mozi- és filmügyek előadója lett. 1926-ban az általa létrehozott Filmipari Alap révén a régi Corvin-filmgyárból átépített Hunnia Filmgyár Rt. adminisztratív és kereskedelmi igazgatója lett. 1930-ban nyugdijaztatta magát és a Hunnia Filmgyár szerződéses ügyvezető-igazgatója lett. A halódó magyar némafilmgyártásból az ő tevékenysége révén fejlődött ki az európai színvonalú Hunnia Filmgyár és a Közép-Európában vezető magyar hangosfilmgyártás. 1935-ben a fellendült magyar filmgyártás indokolttá tette, hogy Bingert mellé egy főtisztviselőt is kinevezzenek, dr. Nagy Sándort, aki az adminisztratív feladatokkal foglalkozott. Munkásságának elismeréséül 1940 őszén a gyár vezérigazgatójának nevezték ki. Balogh László minisztériumi osztálytanácsossal a cenzúrabizottság meghatározó tagja, a magyar filmgyártás irányítója volt. 1944 márciusában lemondott, bevonult katonának. 1944 végén emigrált, Buenos Airesben telepedett le, ahol egy Fotosport nevű film-fotó-vetítőgép cégnek volt az igazgatója. Próbálkozott az argentin filmgyártás megszervezésével, de nem sikerült.
Első felesége Hantz Viola (szül. Szatmárnémeti, 1899. nov. 24.) moziüzemvezető (esküvő: 1921. okt. 19.), akitől 1948. május 19-én elvált. 1946-ban Párizsban vette feleségül Hausz Mária volt filmvállalkozót, egykori titkárnőjét. Fia első nejétől: Bingert Iván (szül. Budapest, 1925. szept. 8.) filmgyári gyakornok.
Mint a Hunnia Filmgyár igazgatója, a Hunnia saját produkcióinak producere volt.
Producer (részben vagy egészében Hunnia saját produkciók):
- A kék bálvány (1931, Schiffer Miksával)
- A vén gazember (1932, magyar-német, Ernst Hugó Chorell-lel)
- Pardon, tévedtem! (1933, magyar-amerikai-német, Joe Pasternakkal)
- Rád bízom a feleségem (1937, Ráthonyi Ákossal)
- Cifra nyomorúság (1938, Smolka Jánossal)
- A varieté csillagai (1938, magyar-német, Hegedűs Ferenccel és Heinz Landsmann-nal)
- 5 óra 40 (1939, Takács Antallal)
- Két lány az utcán (1939, Lévay Bélával)
- Áll a bál (1939, Daróczy Józseffel)
- Hat hét boldogság (1939, Takács Antallal)
- A nőnek mindig sikerül (1939, Barla Lászlóval)
- Sarajevo (1940)
- Dankó Pista (1940, Barla Lászlóval)
- Ismeretlen ellenfél (1940, Vörösmarty Mihállyal)
- Igen vagy nem? (1940, Daróczy Józseffel)
- Lángok (1940, Takács Antallal)
- Muzsikáló május (1941, rövid)
- Bob herceg (1941, Hausz Máriával)
- Egy éjszaka Erdélyben (1941, Takács Antallal)
- Emberek a havason (1941-42, Madarász Oszkárral)
- Házasság (1942)
- Negyedíziglen (1942)
- Pista tekintetes úr (1942, Daróczy Józseffel)
- Tilos a szerelem (1943)
- Éjjeli zene (1943)
- És a vakok látnak... (1943, Hosszú Zoltánnal)
- Rákóczi nótája (1943, Daróczy Józseffel)
- Sári bíró (1943)
- Nászinduló (1943, Bajusz Péterrel)
- Madách -Egy ember tragédiája (1944, Dancz Endrével)
- A két Bajthay (1944)
- Két vonat között (1944, rövid, Riomfalvy Pállal és Simon Józseffel)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ FamilySearch (házassági) ♦ Ország-Világ, 1932/7-8. ♦ Magyarság, 1924/1. ♦ Filmtechnika, 1935/12.