Nagyapja: Beöthy Zsigmond költő
Szülei: Beöthy Zsolt irodalomtörténész, Rákosi Szidi színésznő
Testvére: ifjabb Beöthy Zsigmond színész
Lakása: Budapest VIII. Rökk Szilárd utca 4. (1897-1900), VII. Múzeum körút 2. (1901)
1891-ben újságíróként kezdte pályáját nagybátyja, Rákosi Jenő lapjánál, a Budapesti Hírlapnál. 1898-ban az operettszínházként működő Magyar Színház igazgatója lett. 1900-tól 1902-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. Elsőként ő adta elő Gárdonyi Géza és Bródy Sándor színműveit. 1903-ban megalapította a Király Színházat. Itt mutatta be Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát, amely 689 előadást ért meg. 1907-ben átvette a Magyar Színház, majd 1916-ban a Népopera igazgatását is. Amikor Kohner Adolf báró 1918-ban megalapította az első magyar színházi trösztöt, az UNIO Színházi és Színházüzemi Rt.-t, az Rt. elnöke lett. Az UNIO a Király Színházon és a Magyar Színházon kívül magában foglalta az Andrássy úti Színházat, a Belvárosi Színházat és a Blaha Lujza Színházat is. 1924-ben az Uniónak főrészvényese és vezérigazgatója lett, ám az inflációs időkben a túlméretezett vállalkozás hamarosan tönkrement. Beöthy lemondott, majd 1925 tavaszán a tröszt csődbe ment és felbomlott. Ezután, 1926 és 1928 között a Belvárosi Színházat igazgatta. Számos lapban jelentek meg versei, cikkei, novellái.
Első felesége Soldos Sárika, Blaha Lujza leánya, akit 1897. január 23-án vett feleségül és akitől 1900-ban elvált. Ebből a házasságból született Zoltán fia, akit a szülők válása után nagyanyja, Rákosi Szidi nevelt fel. Második felesége Szvierák Gizella Magdolna, akit 1900. augusztus 14-én vett feleségül és akitől gyermekei az egyévesen elhunyt Zsigmond és Beöthy Lídia rádióbemondónő, színésznő.
Az egyik első magyar játékfilm, a Magyar Színház és a Pathé közös produkciójában készült Sárga liliom rendezésében közreműködött, mint a színház akkori igazgatója és a főispán szerepét ő játszotta.
Rendező:
- Sárga liliom (1914)
Producer:
Filmszerepe:
- Sárga liliom (1914) - főispán