Budapest első kőmozija, amely kifejezetten erre a célra épült. Egyik fő nevezetessége a szkeccs, azaz a színházi előadásokkal tarkított filmvetítés volt. Megnyitásakor a Népszínház utca 1-3. volt a Corvin áruház előtti kis térség földrajzi helye, ahol az épület állt.
Ungerleider Mór a Projectograph Rt. képviseletében 1906. június 12-én kérvényezte „projektograf terem létesítésé”-t Budapesten, a Rókus- kórház és a Népszínház előtt, a mai Blaha Lujza-téren, az ún. Kasselik-telken. A Népszínház közelsége némi problémát okozott, mert a színház attól félt, hogy a mozi elhódítja majd a közönségét. Városrendezési okokból ideiglenes jelleggel kaptak engedélyt. Az 500 fős épületet vasszerkezettel tervezték, 2 méter széles ajtókkal, négy vészkijárattal. Az építkezés igen sietős volt az építtetőknek, mert amikor kiderült, hogy a vasszerkezet nem készül el időre, azonnal faszerkezetre akartak áttérni a gyors befejezés érdekében. 1906. végére készült el az Apolló Projectograph színház, s már pár hónap múlva erkélyekkel bővítették. 
Főleg moziszkecsseket játszottak, és Földes Imre, Korcsmáros Nándor írták ezeket az aktuális színpdai és filmes műsorokat. Hamar kialakult a törzsközönsége, de az arisztokrácia is szívesen látogatta. Válogatott közönsége közé tartozott József királyi herceg és felesége, Auguszta főhercegasszony, Frigyes és Jenő főhercegek és Izabella főhercegasszony.
1914. szeptember havában az intézmény átalakult mozivarietévé; a műsornak fele mozi, másik fele kabarétréfákból állott. A társulat rendezője Balassa Jenő, a Vígszínház ismert művésze volt, a társulat tagjai a többi között: Gyárfás Dezső, Szabolcs Ernő, Gózon Gyula, Kertész Mihály, a később világhírű Michael Curtiz voltak. 1915. december 21-én a mozgószínház Apolló Kabaré címen játszott tovább. 1918-ban Apolló Színpad néven tartotta előadásait, az Apolló mozi pedig áttelepült a Royal szálló épületébe és Royal Apollóként kezdte meg hosszú és fényes karrierjét. 1921. november 18-án a Blaha Lujza téri telek tulajdonosa a Projektográf Rt.-nak felmondta a bérletet és 1923. november 10-én tartotta utolsó előadását az Apolló Színpad a Kasselik-telken. Ebben az évben az egyedülállóan kifejező homlokzattal rendelkező épületet le is bontották.
Forrás: Fabó Beáta: A moziépítészet és a város (Budapesti Negyed 16-17. 1997.) / Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
