Eredeti neve: Zeemann Márta
Szülei: Zeemann Károly szűcsmester, Csap Márta
Díjai: Budapest Székesfőváros 1.000 Pengős színészeti jutalomdíja (1941)
Lakása: Csepel, József utca 4. (1916), Duna utca 51. (1941)
Gyermekkorában operaénekesnő szeretett volna lenni. László Géza énektanárnál 6 évig tanult énekelni, színészetet és előadóművészetet sohasem tanult. 1937-ben a Miskolci színházban kezdte pályáját a Csodatükör című zenés mesejátékban, amiben a főszerepet játszotta. Miskolcon az ezt követő egy évben még 45 darabban lépett fel. 1938-tól Budapesten játszott a Magyar és a Vígszínházban, ahol főleg operettek és zenés darabok vezető szerepeit kapta. A II. Világháború után férjével együtt tiltólistára került, színpadra nem léphettek, így Hugo von Hofmannstahl "Jedermann" című misztériumjátékával a peremkerületek és a vidék egyházközösségei előtt léptek fel. A negyvenes évek második felében egy-egy dal előadójaként a Rádióban még szerepelt. 1949-ben "Rendőrhatósági működési engedélyét" kiadták ugyan, de csak azzal a korlázozással, hogy "varieté, cirkusz, kabaré, tarka estéken" szerepelhet. Komolyabb feladatot sehol sem kapott, a zenés színpadokra legfeljebb csak megalázó próbaéneklésekre hívták be. Ezt megúnva az Állami Pénzverőnél helyezkedett el, betanított munkásként, de innen is elbocsájtották az ötvenes években. Férjével együtt itt a munkások közreműködésével műkedvelő előadásokat rendeztek, ahol Moliére és más klasszikus darabokat is előadtak. Huszka Jenő közbenjárására 1955-ben felkereste Fábri Éva rendezvényszervező, aki segíteni próbált rajta azzal, hogy esztrádműsorokban szerez fellépési lehetőséget. A kudarcok és megaláztatások hatására 1956-ban rákot diagnosztizáltak nála és megműtötték. A sugárkezelés következtében énekhangját elveszítette, így ezek után színészi pályafutását lezártnak tekintette. 1957-től a Csepel Vas- és Fémművek bérszámfejtőjeként dolgozott, majd egy rövid ideig az időközben Magyar Televíziónál szerkesztőként működő Fábri Éva titkárnője lett. 1965-től az Iparművészeti Vállalat zsűritermeiben dolgozott, de amikor 1970-ben betegésége kiújult, abbahagyta a munkát. Két évnyi betegskedés után hunyt el.
1941. augusztus 1-én, A cigány forgatásán férjhez ment miskolci rendezőjéhez, Szentiványi Bélához, aki mellett 1959-ben megözvegyült. Lányuk Szentiványi Márta (sz. 1944. május 1.).
Egyetlen filmszerepére a Vígszínház egyik előadásán kérte fel a készülő film, A cigány rendezője, Deésy Alfréd. Noha a filmnek óriási sikere volt, Zimonyi sohasem állt többé kamerák elé, pedig a film kritikusai Eggerth Márta utódát látták benne. Noha több ajánlatot is kapott, mégsem tudott filmszerepet vállalni számos fővárosi és vidéki színházi fellépése miatt. Az ő és férje gazdag hagyatéka 2015-ben az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeumhoz került, Zimonyi Márta fényképeit és egyéb dokumentumait a Hangosfilm is megkapta szkennelési és közlési engedéllyel az örökösöktől.
Szerepei:
- A cigány (1941) - Rózsi
Forrás: Szentiványi Márta közlése ♦ FamilySearch (születési házassági 1941 halotti)
