Pataky Ferenc

Pataky József

Pataky Jenő
színész

Születés: Budapest, 1914. szeptember 8.
Halálozás: Budapest, 1996. február 15.

Édesapja Pataki Jenő, a Rigler József Ede Papirnemügyár Rt. könyvkötője, édesanyja Vanyó Janka, háztartásbeli.
Díjai: Budapest Székesfőváros ösztöndíja (1936), Ódry Árpád-díj (1936), Budapest Székesfőváros 1000 pengős ösztöndíja (1943), Érdemes művész (1985), Aranydiploma (1986), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
Lakása: Budapest Murányi utca 21.

Az elemi iskolában kitűnő tanuló, a gimnáziumi éveket a Szent István Gimnáziumban, majd Barcsayban gyengébb eredménnyel végzi. Érettségi bizonyítványát a Kereskedelmi Akadémián szerzi meg. Az MTK sportegyesület atlétikai tagozatában rövidesen eredményeket is elér: ifjúsági aranyérmet szerez futásban a fővárosi bajnokságon. Ezekben az években tagja a diák-önképző köröknek, gyakorta szaval, énekel az iskolai ünnepélyeken. 1936-ban Színiakadémiát végzett. 1934-ben jelentkezik egy filmtehetség-versenyre, ahol első díjat nyer. Jutalmul kiviszik Bécsbe a Nemzetközi Filmhétre, ahol ismét versenyben áll; ekkor már 17 nemzet ifjai között a 9. helyezést éri el. Diplomája megszerzése után a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek 1948-ig tagja maradt. 1936 nyarán besorozzák, majd a Nemzeti Színház centenáriumi évében kiemelten sok klasszikus szerep várja, címszerepben, epizódszerepben egyaránt. Sportmúltjára való tekintettel a Nemzeti Színház labdarúgó, valamint a színészválogatott csapatának a kapitánya. 1941. augusztusában és szeptemberében katonai szolgálatra hívják be, majd 1942. októberében újra, az 5/I. vadászrepülők mátyásföldi pótkeretéhez, ahol zászlósi rangot kap. 1943-ban a Színészkamara felszólítja, hogy izraelita menyasszonyával szakítson meg minden viszonyt, aminek Pataky nem tesz eleget, így 1943. január 10-én felmentik állásából és megszüntetik Nemzeti Színházbeli tagságát. Ez év nyarán a Tobis Filmvállalat meghívására ausztriai és németországi tanulmány-körúton vesz részt. Számtalan filmcéget látogat meg, forgatásokba pillanthat be, akkori hírességekkel találkozhat, mind színészkollégák tekintetében mind pedig a filmkészítők vonatkozásaiban köt ismeretséget. A nyár végén egy bolgár-magyar koprodukció készítése kapcsán hosszabb időt tölt Bulgáriában. A színpadról való letiltását követően számos előadóesten fellép, és egy Kívánsághangversenyen Kiss Ferencet és Páger Antalt karikírozza, aminek eredményeképpen a Színészkamara teljes eltiltásra bünteti. Titokban fellép Gobbi Hilda Zeneakadémiai estjein és Erdély visszacsatolásakor Nagyváradon. Fellépéseit nem egyszer tüntetésekkel szakítják meg. 

A háború után lelkesen állna vissza a Nemzeti Színház szolgálatába, de 1948-ban "B"-listázzák és ismét elbocsátják. 1948-tól a szegedi, 1949-től a pécsi Nemzeti Színházban játszott, majd egy sikeretelen disszidálási kísérletet követően bebörtönözték, ezután egy ideig szenesemberként kerste a kenyerét. 1951-től a Petőfi Színházban játszott. 1956 augusztusának végén visszaveszi a budapesti Nemzeti Színház, de az októberi eseményekben exponálja magát és a megtorlásoktól való félelmében az emigráció mellett dönt. Párizsban az Éve de Paris-ban és a Nouvelle Éve-ben lépett fel. Négy premiert ért meg itt a tizenkét esztendő alatt, többek közt a személyére írt Sztrogoff Mihály című musical címszerepét játszotta 1480 estén át. Külföldi tartózkodása alatt szinte minden világrészen fellépett. Tizenkét évnyi színpadi játék után abbahagyta a színészetet és felesége rokonai révén egy belga cementkonszern franciaországi képviselője lett. 1979-ben tért haza és a Madách Színház, majd 1983-tól 1991-ig a Nemzeti Színház művésze volt. Kedvenc sportkörének a FTC baráti körének tagja volt, mint igazolt játékvezető meccseket is vezetett. A művészekből álló Fehér Holló Társaság elnöke volt haláláig.

Filmkamerák elé 1935-ben áll először, amikor Dudás László amatőrfilmes egymás után két filmjének főszerepére is felkéri. Az első egész estét betöltő filmszerepét A mámiban kapja Fedák Sári oldalán. A harmincas-negyvenes évek egyik kedvelt szerelmes színésze, aki az ötvenes években filmvásznon csupán egyszer tűnhetett fel, statisztaszerepben. A nyolcvanas években karakterszerepek­ben tűnt fel ismét filmen és TV-produkciókban.

Szerepei:

  1. Halálos tavasz (1935, amatőr) - Iván
  2. A halál és az orvos (1936, amatőr) - Dr. Morbidusz
  3. Szomorú csütörtök, vidám vasárnap (1936, szkeccs)
  4. Mámi (1937) - Torday Gáspár
  5. Mai lányok (1937) - Németh Péter
  6. Tokaji rapszódia (1937) - gróf Baracskay Miklós
  7. Áll a bál (1939) - Dr. Balogh András
  8. Párbaj semmiért (1939) - Csaholy Gazsi
  9. Garszonlakás kiadó (1939) - Dr. Bodnár Sándor, ügyvéd
  10. Mária két éjszakája (1940) - Vass Gábor, Forgách titkára
  11. Zavaros éjszaka (1940) - Lendvay Gábor, újságíró
  12. Egy csók és más semmi (1940) - Sáfrány Péter, ügyvédjelölt
  13. Gyurkovics fiúk (1940-41) - Dr. Dénes István
  14. A cigány (1941) - Kurta Gyuri
  15. Gentryfészek (1941) - Kovács Béla, Zsuzsi bátyja
  16. Kadettszerelem (1942) - Koltay Ferenc ezredes / Koltay Gyuri, a fia
  17. Halálos csók (1942) - Niccolo, lantos
  18. Férfihűség (1942) - Miklós, a miniszter titkára
  19. Gyávaság (1942) - Boronkay
  20. Valahol Oroszországban (1942, rövid)
  21. Nemes Rózsa (1943) - Veszprémi Péter
  22. Ten­gerparti randevú (1943, magyar-bolgár) - Váradi Sándor, festőnövendék
  23. Afrikai vőlegény (1944) – Berinday György
  24. Madách - Egy em­ber tragédiája (1944) - Madách Pál
  25. Teljes gőzzel! (1951)
  26. Ideiglenes paradicsom (1981)
  27. A Béke szigete (1983) (TV) – Hidegháthy
  28. Miss Arizona (1987)
  29. Laura (1987)

Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon, Színészkönyvtár

Galéria