Eredeti neve: bibarcfalvi Köpeczi Boócz Lajos Mihály József Leó
Szülei: bibarcfalvi Köpeczi Boócz József kézdivásárhelyi rendőrkapitány, polgári iskolai tanár, zajzói Kovács Ilona
Testvére: Köpeczi Bócz Mihály színész (sz. 1907. május 6.)
Sógornője: Szende Mária színésznő (szül. 1915. nov. 23.)
Lakása: Budapest VIII. Kőfaragó utca 7. (1914-1927)
1914-ben az Országos Színészegyesület színiiskoláját végezte el, majd harcolt az I. világháborúban, ahol 1918-ban az Iványi Antal-féle frontszínház katonai parancsnoka volt. Súlyosan megsebesült és a világháború végén éveken át orvosi kezelés alatt állt. Felgyógyulása után előbb vidéken játszott, majd Budapestre került. A fővárosban egy ideig nem kapott szerződést. Egy ideig az államrendőrség felügyelője volt, majd írni kezdett. Egyfelvonásos tréfáit, kabaréjeleneteit kisebb-nagyobb sikerrel adtak elő a fővárosi színházakban, de újságoknak is dolgozott. Rövid ideig színigazgató is volt: a Rákóczi úti Clarus cukrászdában nyitott kabarét. A harmincas években rendezést tanult Max Reinhardtnál és Erwin Piscatornál. 1932 és 1936 között a Kamara, 1936-tól 1939-ig a Vígszínház tagja volt. 1939-40-ben a Dunaparti Színpad művészeti vezetője, 1940-41-ben a Pódium Kabaréban játszott. Az Anschluss előtti időkben az Új Magyarság mozirovatát szerkeszette. Egyik előharcosa volt a kamarai mozgalomnak: nyíltan hirdette elveit s hangoztatta, hogy a káros szellemiségtől meg kell tisztitani a magyar szinészetet. A legteljesebb mértékben helyeselte, hogy a magyar filmeken zsidó származású szinészek ne szerepelhessenek. Közismert jobboldalisága révén összeköttetésbe került a Turul Szépmíves Céhhel, amelynek később hangadó tagja lett. 1942 elején azzal támadták meg, hogy anyai ágon zsidó származású, ezért a Kamara eljárást indított ellene és 2000 pengőre büntették. Köpeczi-Boócz Lajost mélyen megrenditette az ítélet és teljesen visszavonult. Az izgalmak a különben is gyenge egészségű művészt nagyon megviselték, régi, harctéren szerzett betegsége kiújult és végső elkeseredettségében Continental Szállóbeli lakásán megmérgezte magát. Az öngyilkosság nem sikerült, rátaláltak és megmenették. Ezt követően már alig szerepelt filmeken, és színházi munkáit is elhanyagolta. Sorozatos elmaradásai miatt színháza szerződését felbontotta, ezután kölcsönökből élt és morfinista lett. A Vígszínház hivatalos levélpapírjához jutva követett el kisebb-nagyobb visszaéléseket, ami miatt nyomozást indítottak ellene. KIhallgatásai során zavarosan viselkedett, ezért 1944 tavaszán elmegyógyintézetbe szállították. 1945-1947 között a Nyugat-Németországi Pocking menekülttáborában Vaszary Piroskáékkal együtt színházat vezetett a menekültek számára. A színház 1946 őszén feloszlott, Köpeczi-Boócz további sorsa ismeretlen.
Első feleség Garay Irén volt, akit 1918-ban vett el és akitől 1919-ben elvált. Második felesége a zsidó származású Hecht Mária volt, akitől 1922-ben elvált. 1927-ben a zsidó származású Pető Jolánt vette el, akitől 1935-ben elvált.
A magyar filmek állandó karakterszínésze volt, nagy gondossággal formált meg színidirektorokat, ügyvédeket, vállalatigazgatókat. Alkata, alacsony termete, hadaró beszédsítlusa egyaránt alkalmassá tette rokonszenves és ellenszenves karakterek megformálására. A negyvenes évektől alakításai egyre kiforrottabbá váltak, ezért nagyobb feladatokat is kapott.
Színész:
- Szent Péter esernyője (1935) - Mravucsán
- Nászút féláron (1936) - Tabáni Mayer vezérigazgató
- Dunaparti randevú (1936) - Hantos, a könyvkiadó igazgatója
- Pogányok (1936) - pap
- Mária nővér (1936) - bíró
- Hetenként egyszer láthatom (1937) - becsüs
- Pesti mese (1937) - háziúr
- Az én lányom nem olyan (1937) - Dr. Vörös, rendőrfogalmazó
- A férfi mind őrült (1937) - főportás
- Szerelemből nősültem (1937) -altiszt a házasságkötő teremben
- 120-as tempó (1937) - Dr. Hornik Zsiga főorvos
- Pusztai szél (1937) - orvos
- Hotel Kikelet (1937) - Zsófi apja
- Úrilány szobát keres (1937) - Vranicsek Vencel, kertész, tanú a bíróságon
- Mai lányok (1937) - ügyvéd
- Két fogoly (1937) - katonaorvos
- A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937, magyar-német-osztrák) - Tóth Mihály, Mari apja
- Egy lány elindul (1937) - viceházmester
- A harapós férj (1937) - ügyvédjelölt
- Marika (1937) - Kerényi, színigazgató
- Te csak pipálj, Ladányi! (1938) - Dr. Darázs Bertalan ügyvéd
- Elcserélt ember (1938) - Schwarz Attila könyvkereskedő
- Döntő pillanat (1938) - Mátyás, mindenes az újhelyi színházban
- Fekete gyémántok (1938) - Bondaváry Tibald herceg
- Cifra nyomorúság (1938) - Stein Tihamér képkereskedő
- Nehéz apának lenni (1938)
- Borcsa Amerikában (1938) - jegyző
- 13 kislány mosolyog az égre (1938) - Ria apja
- Azurexpress (1938) - Géza bácsi
- Tiszavirág (1938, magyar-német) - Balogh, jegyző
- Gyimesi vadvirág (1938) - Schwarz, kocsmáros
- Fehérvári huszárok (1938) - Selmeczy báró
- Magyar feltámadás (1938-39) - polgármester
- Álomsárkány (1939)
- 5 óra 40 (1939) - Pierre Maréchal, orvos
- Hölgyek előnyben (1939)
- Két lány az utcán (1939) - Bödő, éjjeliőr
- A miniszter barátja (1939) - Kucsera üzletvezető
- Áll a bál (1939) - Gorbuskin
- Párbaj semmiért (1939) - állatorvos
- A nőnek mindig sikerül (1939) - producer
- Erdélyi kastély (1940) - ügyvéd
- Göre Gábor visszatér (1940) - Fejes Ambrus, szomszéd
- Sarajevo (1940) - Fedor Ivanovics, jegyző
- Gorodi fogoly (1940) - Fedor Gontarow báró
- Cserebere (1940) - Balázs Panni apja, a Famegmunkáló Rt. igazgatója
- A szerelem nem szégyen (1940) - vezérigazgató
- Szeressük egymást (1940) - Sánta Broda, személyzeti osztályvezető
- Sárga rózsa (1940) - kocsmáros
- Eladó birtok (1940) - Plange Baltazár, bankigazgató
- A kegyelmes úr rokona (1941) - Varjas Olivér, igazgató
- Egy tál lencse (1941) - Burcsek, a büfé tulajdonosa
- Európa nem válaszol (1941) - ügynök
- András (1941) - Demeter Ákos, intéző
- A beszélő köntös (1941) - egy polgár a szomszéd városból
- Kölcsönkért férjek (1941) - Komlós igazgató
- Három csengő (1941) - Schmidt, ékszerész
- Intéző úr (1941)
- Lelki klinika (1941) - a Reggeli Hírek főszerkesztője
- Régi keringő (1941) - Szácsay, színigazgató
- Kádár kontra Kerekes (1941) - Dr. Nagy Géza, ügyvéd
- Egy asszony visszanéz (1941-42) - Gábor, színigazgató
- Éjfélre kiderül (1942) - portás
- Üzenet a Volga-partról (1942) - Vihar János, András nagybátyja
- Szerető fia, Péter (1942) - Fenyő, uzsorás
- A láp virága (1942) - főpincér
- Egy bolond százat csinál (1942) - geológus
- A tökéletes család (1942-43) - kovács
Művészeti vezető:
- A falu rossza (1937, Kürthy Györggyel)
- Gorodi fogoly (1940)
Meg nem valósult filmforgatókönyve:
- Hóvirág tanár úr (1938, Felkai Ferenccel)
- Asszony a lejtőn (1943)
- Erdélyi ballada (1943)
- Harmadik az igazi (1943)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Huszadikszazad.hu ♦ FamilySearch (születési házassági 1918 1920 1927) ♦ Esti Ujság, 1943/169. ♦ 8 Órai Újság, 1944/56.